78020. lajstromszámú szabadalom • Elektromos hegesztőgép
Jttegjelent 1921. évi május hó 14-én. MAGYAR KIRÁLY] SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIBÁS 78020. szám. VII/2. OSZTÁLY. Elektromos hegesztőgép. DEUTSCHE SCHWEISSMASCHINEN-BAU UND VERTRIEBSGESELLSCHAFT M. B. H. CÉG BERLIN-SCHÖNEBERGBEN. A bejelentés napja 1915 julius hó 9-ike. Elsőbbsége 1914 julius hó 22-ike. Jelen találmány elektromos hegesztőgépre, és pedig lényegileg a transzformátor elrendezésére vonatkozik. Ismeretes az említett gépeknél a transzformátornak általában csak egyetlen szekundérmenetet adni, mely emellett a transzformátor tokja gyanánt képeztetik ki. Ezen toknak a kellő mechanikai szilárdság elérésére az elektromos igénybevételhez viszonyítva, túlságosan erősen kell kiképezve lennie. Minthogy a tok anyagának réznek, bronznak vagy más hasonló fémnek kell lennie, hogy az áramot lehetőleg jól vezesse, így az ily transzformátor túl költségessé válik. A találmány tárgyát képező hegesztőgép oly transzformátorral van ellátva, mely ugyanazon előnyökkel bír, mint a fönt említett, azonban előállítása sokkal olcsóbb. Ahelyett, hogy a transzformátor egész tokját drága anyagból állítanánk elő, a találmány szerint a transzformátor védőköpenyét lényegileg, az olcsó anyagból, példaképpen közönséges öntöttvasból álló alapállvány képezi, amennyiben az alaplemezből köpenyszerű részek fölfelé nyílnak és ezeket a transzformátor aktiv részei teljes köpennyé egészítik ki. Legelőnyösebb az alapállvány köppenyszerű részeit a transzformátor szekundértekercselése által tökéletes köpennyé kiegészíteni. Ilyképpen a szekundértekercselés számára csak annyi réz- vagy bronzanyagot kell fölhasználnunk, amennyi a gép elektromos igénybevételéhez szükséges. Minthogy ezenkívül a meleget jól vezető anyag emellett a külső levegővel közvetlenül érintkezésbe jut, így tehát jó hűtés van biztosítva. A transzformátor alakja szerint az alapállvány köpenyszerű részei a vasmag részei által is teljesen zárt köpennyé egészíthetők ki. Ez általában akkor ajánlatos, ha a transzformátor szekundértekercse egynél több menetből áll, mely a köpeny zárórészének kevésbbé alkalmas. A találmány a mellékelt rajzon vázlatosan van föltüntetve és pedig az 1. ábra egy foganatosítási példának függélyes metszete, a 2. ábra ezen foganatosítási alak vízszintes metszete, a 3. ábra ugyanannak oldalnézete, a 4. és 5. ábrák a találmánynak eltérő foganatosítási alakjai vízszintes metszetben. Az 1—3. ábrabeli foganatosítási alaknál a szekundértekercset lényegileg az U-alakú (1} rész képezi, mely fordítva, vagyis nyílásával lefelé a villamosságot ugyancsak jól vezető anyagból álló (2) lemezve van ráhelyezve. A lemez közepén I-alakú (3) rész van megerősítve, mely az U-alakú (1) rész jármában levő (4) nyíláson át kinyúlik. Az (1, 2 és 3) részekből képezett egymenetű szekundértekercsben az áram az (5) végtől (3) I-darabon és azután párhuzamosan elágazóvá a (2) lemezen és az (1) U-darab két szárán át a (6) helyhez fut. Az (5) helyen a nyomóemelő segélyével mozgatható hegesztő elektródát ismeretes módon alkalmazzuk, viszont a (6) helyre a helytálló, vagyis alsó hegesztő elektródát erősítjük. Miként a 2. ábrából látható, föltételeztük, hogy az U-darab oldalszárai simán vannak kiképezve és ennek megfelelőleg a (2)
