77994. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fényszórókból kilépő negativ fény lefödésére

Megjeleni Í921. évi május hó 1 J-én. MAGYAR KIRÁLYI jj||| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 77994. szám. VII/h. OSZTÁLY. Berendezés a fényszórókból kilépő negatív fény lefödésóre. MAGYAR SIEMENS-SCHUGKERT-MÜVEK VILL. R.-T. BUDAPESTEN: A bejelentés napja 1917 október hó 17->ike. A csatolt rajz t. ábrájából kitűnik, hogy a (D) hegativ szén (katoda) csúcsáról kiinduló fény-Sugarak, amelyek a fényszóró tokjának nyílását érintő (D, Dl), (D, D2), sugarak között feküszhftk, akadálytalanul kiléphetnek a tokból és a fényszóró előtti teret megvilágítják. E megvilágítás megszüntetése kívánatos, minthogy az ellenségnek a célzást könnyíti. A találmányt a csatolt rajz 1 3. ábráin több kiviteli példa kapcsán magyaráztuk meg. Egy villamos ivlámpás fényszóró tokját (a) betűvel és homorú lükrét (b)-vel jelöltük: továbbá (c) az anoda, (d) a katoda, (e) és (f) a két elektródatartó; a fényszóró tokján elrendezett (g) szekrényben képzeljük az elektrodatartókat mozgató és a szemeket toló szabályzómül elrendezve. Az u. n. (h) központosító szegmens egy patkó alakú darab vas, amelyen az anoda keresztül hatol, és amely a fényszóró tokján pl. két (i), (k) nem mágneses anyagból készült rúddal van fölfüggesztve. A találmány szerint a központosító szegmensen vagy tartórészén vagy pedig külön tartó részeken a kráter síkjának közelében egy a fényt át nem bocsátó anyagból való oly nagy (m) ernyőt rendezünk el, hogy a (D) katodacsúcs fényében a fényszóró tokjának kilépő nyílását beárnyékolja, annélkúl, hogy a homorú (b) tükör által reflektált, főleg a (c) anoda kráteréből származó fénysugarak kilépését lényegesen gátolná. A csatolt rajzon az ernyőt oly nagyra vettük, hogy a (D) katodacsúcs fényéből származó árnykupja, amelyet a két (D, Dl), (D, D2) köpenyvoiiaMal tüntettünk föl, a fény kilépő nyílásának szélét még éppen érinti. Egy ily nagyságú ernyő, amelyei a rajz szerint a fényivnek a homorú tükörtől elfordítolt oldalán rendezünk el, a pozitív szén krátersíkjának közelében, a homorú tükörről jövő súgarak kilépését nem gátolja lényegesen, inert az anoda kráterfényében képződő katodaárnykup (R, és R2) szélső reflektált sugarai kívül az ernyő mellett haladnak el. Ilv ernyő szerkezeti kivitelére igen sok lehetőség van. A rajzból minden további nélkül kitűnik, hogy az (m) ernyő átmérője és a reflektált fénynek elveszett része annál kisebb lesz, minél hegyesebb a katodafény (D, Dl), és (D, D2) szélső súgarai által bezárt szög és minél közelebb helyezhető az (in) ernyő a tüzállóképessége folytán az anoda forró kráteréhez. Kisebb mértékű fényszóróknak rendszerint meglehetősen hosszú tokjuk van. Ebből folyólag a katodafény szélső súgarai által bezárt szög is meglehetősen kicsi lehet. Az 1. ábrán (m) betűvel jelölt sík ernyő, amely a krátertől kellő távolságban két támaszon vagy szalagon van fölfüggesztve, általában nem fog túl sok reflektált fényt lefedni. Hogy az ernyő már most körgyürüs tárcsaalakban van-e kiképezve, vagy pedig fönt (1. az 5. ábrát) az anoda bevezetésére szolgáló hasítékkal van-e ellátva, az a találmány kivitelére nem fontos. A kráter és az ernyő közötti távolságot oly nagyra kell vennünk, hogy az ernyő anyaga el ne olvadjon. Nagyobb mértékű fényszórók háza, aránylag rövidre van kiképezve, a katodának a (D, Dl), (D, D2) sugarak által bezárt fénye tehát naov szögben lép ki belőle. Az ily fényszóró szenei nagy hőt fejlesztenek. Egy sík fedőernyő főleg a szén felé zárt részén a fényív és a szenet körül-