77992. lajstromszámú szabadalom • Egyesített tehertartó és vonószervvel (kötéllel) ellátott függőkötépályához való kötélcsomókapcsolókészülék

Megjelent 11)21. évi május lió 14-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMILEIRAS 77992. szám. V/f. OSZTÁLY. Egyesített tehertartó és vonószervvel (kötéllel) ellátott függő kötélpályákhoz való kötélcsomókapcsoló készülék. J. POHLIG AKTIENGESELLSCHAFT CÉG CÖLN-ZOLLSTOCKBAN. A bejelentés napja 1916 julius hó 18-ika. Hogy függő kötélpályákkal igen nagy emelkedéseket is le lehessen győzni, a kölelet bizonyos távolságokban csomókkal látják el, melyek a megfelelő kapcsolószervekkel fölszerelt kocsikat biztosan megfogják, mig ellenben sima kötelek és kocsikapcsolószerkezetek esetén, melyek csak súrlódással hatna, igen nagy pályaemelkedéseknél nincs kizárva a lecsúszás. Kocsikapcsolószerkezetekként, csomókkal ellátott kötelek használata esetén, az úgynevezett kilincses készülékek váltak be legjobban. Ezek a készülékek lényegileg két, forgathatóan ágyazott kilincsből állanak, mélyek önsúlyuk hatása alatt, mindig lefelé, a kötélre ráfeküdni igyekeznek.. Ezeknél a készülékeknél a kocsi bekapcsolódása a kötélbe azáltal történik, hogy a kötéllel érkező csomó a megfelelő kilincset, melyhez utóbbi forgáspontjának egyik oldala felől közeledik, fölnyomja, mire a csomó a másik kilincs homlokoldalára fekszik és ezzel a kocsit magával viszi. Ilyen kapcsolókészülékeket azonban ezideig mindig csak úgynevezett kétkötelű pályáknál használtak, azaz csak olyan függő kötélpályáknál, melyeknek egy külön, helytálló, csak vezetékül (.vágányul) szolgáló kötelük és egy körülfutó végnélküli kötelük van, mely utóbbi csak a kocsik tovamozgatására való. Ezeknél a kötélpályáknál tehát a kocsi terhe nem a mozgó kötélén nyugszik, hanem a másikon, a helytállón. A jelen találmány már most egyesített lartó-és vonószervvel biró, azaz olyan függő kötélpályákhoz való kocsikapcsolókészülékre vonatkozik, melyeknek csak egyetlen egy, végnélküli, mozgó kötelük van, mely a kocsikat nemcsak tartja, hanem tova is mozgatja. A kapcsolókészüléknek tehát itt nemcsak az a célja, hogy a kocsit egyszerűen összekösse a kötéllel, hanem a kocsi terhét is célszerű módon el kell hogy ossza a kötélen. A jelen elrendezés újdonsága eszerint az, hogy a forgatható kilincsek, forgási pontjukon túl, hátrafelé meg vannak hosszabbítva és ezek a meghosszabbítások tartófölületekként vannak kiképezve úgy, hogy a kocsi terhe bekapcsolódott állapotban nemcsak a kötélnyomón nyugszik, har nem ezzel a két tartófölülettel a kilincseken is, tehát. összesen három pontján a kötélnek úgy, hogy utóbbinak káros meghajlása (törése) elkeríthetik. Továbbá abban is különbözik a jelen új kapcsolókészülék az ismertektől, hogy a kilincsek itt, alsó végükön, kiugró karommal vannak ellátva, melyek meggátolják, a -kötél nagyobb ingásai esetén, a kilincsek fölcsapódását és ezzel a kötélből való kikapcsolódását. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának két foganatosítási példája van bemutatva, és pedig: az 1. ábra az egyik foganatosítási példa függélyes hosszmetszete annak középsíkján ál. a 2. ábra függélyes keresztmetszete az 1. ábra (a—b) vonala mentén, jobbról nézve, a ti. ábra a másik foganatosítási példa hasonló függélyes hosszmetszete és a I. ábra ennek homloknézett'. A kapcsolókészüléknek az 1. és 2. ábrán látható foganatosítási példája az (1) tokból áll, melyben a (2) és (3) kilincsek a (1) és (5) csapokon forgathatóan vannak ágyazva. Az (1) tokban foglal helyet a két (6) és (7) futókerék is, melyeknek azonban csak az állomásokon van szerepük,