77834. lajstromszámú szabadalom • Gyorsulásszabályozó

denesetre elérhető. Mindamellett még a leggondosabban Szerkesztett' golyóscsap­ágyaknál is még mindig bizonyos játéktér marad fönn a csapágyazás részére, mely zavarokra adhat okot. Azonkívül a nyu­galmi súrlódás is a golyóscsapágynál az igen érzékeny Készülékek szempontjából nincs elég tökéletesen megszüntetve. Ki­sebb tisztáitlanságok is könnyen zava­rokra adhatnak okot. Mindezen nehézsé­geket legcélszerűbben úgy kerüljük el, hogy a lendítőtömeget rugalmasan ágyaz­zuk a tengelyen. A legalkalmasabb e célra az önmagá­ban véve ismert keresztrűgós rendszer, mely pl. úgy lehet kiképezve, hogy a ten­gely két excentrikusan fekvő pontján rugók vannak megerősítve, melyek a ten­gely középvonalán vezetnek keresztül és a lendítőtömeg két pontjába kapaszkod­nak. Azáltal, hogy a rugók a forgási ten­gelyben egymást keresztezik, kis rezgé­seknél, melyeket a tengellyel ily módon kapcsolt lendítőtömeg végezhet, a lendítő­tömegnek a tengelyhez képest való cen­trálása elég nagy mértékben biztosítva van. Ezáltal egyszersmind a nyugalmi súrlódást gyakorlatilag megszüntettük és a keresztrúgósrendszer a lendítőtömegnek (O)-helyzetébe való visszavezetésére irá­nyítóerő gyanánt használható. Általában kívánatos lesz, hogy a len­dítőtömegnek (0) helyzetébe való vissza­vezetésére irányítóerő álljon rendelkezé­sünkre, mely annál nagyobb, mennél na­gyobb a forgási sebesség. Hogy ilyen irá­nyítóerőt kapjunk, egy excentrikusan ágyazott segédlendítőtömeget alkalmaz­hatunk, mely két forgási csapon csuklósan van megerősítve, mely utóbbiak egyike a lendítőtömeggel, másika pedig a tengely­lyel van összekötve. Ez a tömeg a forgási sebességtől függő erővel sugárirányban eltávolodni fog igyekezni. Ugy kell ezt a tömeget elrendezni, hogy a lendítőtömeg­nek a (0) helyzetből az egyik vagy a másik értelemben való kimozgásakor min­dig közeledjék a forgási tengelyhez. Ekkor ez a tömeg a forgási sebességgel növekedő irányító erőt szolgáltat, mely­nek nagysága a segédtömeg és ennek a forgási csapokkal való összekötésére szol­gáló tagok alkalmas méretezésével bár­mely kívánt értéket kaphat. Ennek a se­gédiömegnek elrendezésénél, mint meg­felelő módon mindenütt ennek a készülék­nek kiképzésénél, gondoskodni kell' arról, hogy több lendítőtömegnek szimmetrikus elrendezésével a tömeg befolyásának és helyváltoztatása hatásának lehetőleg tö­kéletes kompenzációja idéztessék elő. A A lendítőmegnek semmi esetre sem kell merev tömegnek lennie. Lehet ez a tömeg valamely folyadék is. Ezáltal egész sor szerkesztési lehetőség adódik ki, me­lyek bizonyos célokra a folyékony, lendítő­tömeget jóval alkalmasabbá teszik a me­rev lendítőtömegnél. Így pl. lehetséges ez -által igen egyszerű fajtájú elrendezést létrehozni a következő módon: egy a ten­gellyel szilárdan összekötött gyűrűben egy csatornát képezünk ki, mely valamely folyadékot, pl. higanyt tartalmaz. Ez a csatorna emellett egyáltalában nem kell, hogy mindenütt azonos távolságban ha­ladjon a forgási tengelytől és nem is kell, hogy mindenütt pontosan azonos kereszt­metszetű legyen. Ennek a csatornának kiképzése tehát semminemű különös ne­hézségeket nem okoz. Ennek a csatorná­nak két vége egy-egy dugattyúval vagy legegyszerűbben egy-egy membránnal van elzárva. A tengely gyorsulásaikor vagy iassúlásaikor a folyadékoszlop nyomást gyakorol ezen membránok egyikére vagy másikára. Ez a nyomás a csatorna kerü­leti irányban rnért hosszától és a forgási tengelytől mért bizonyos közepes sugár­irányú távolságától függ. A csatorna keresztmetszetétől azonban független ez a nyomás. Ezért ezt a csatornát és a fo­lyadék keresztmetszetét aránylag ki­csinyre lehet választani, mimellett azon­ban tekintetbe veendő, hogy ama szüksé­ges munkateljesítmények elérésére, me­lyeket a membránnak kell átvinnie a sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom