77559. lajstromszámú szabadalom • Nehézolajgázosító
RRB - 2 — mint a magasabb fordulatszámoknál, a kívülről beszívott levegő mennyisége viszont mindkét esetben kb. megegyezik. Ennek következménye volna, hogy a ke-Verék alacsony fordulatszámnál olajban dúsabb lenne mint magas fordulatszám mellett. Ezt megakadályozandó, az (5) tűszelep (15) szára egy olyan alakú (16) köteggel van ellátva, mely a (9) üreges testnek a (14) szelepüléssel szemben fekvő (17) beömlő nyílását kb. kitöltheti. A fordulatszám növekedésével az (5) tűszelep a (17) nyílás irányában addig mozgattatik, amíg a (16) köteg a nyílásba nem jut és ezt csaknem elzárja (lásd 3. ábrán). A (9) üreges testen átvezető levegőcsatorna keresztmetszete tehát a fordulati szám növekedésével csökken, végül kb. zárva van, úgy, hogy a sűrített levegő befúvása, ámbár a fordulati számnak megfelelően rövidebb ideig tart, de a levegőmennyiség csaknem teljes egészében a körcsatornán keresztül áramlik. A fordulati szám csökkenésénél viszont a hosszabb ideig tartó levegő befúvás mellett a levegőmennyiségnek csak kis része jut a kőcsatornához. A részek megfelelő méretezése mellett e módon elérhető, hogy az egyes szívási ütemek alatt elporlasztott hajtóanyag relatív mennyisége bármely fordulati számnál kb. megegyező marad és ezáltal a keverék összetétele gyakorlatilag fiiggetleníttetett a mótor fordulatszámától. Nehézolajüzemnél a (9) tűszelep állítása a rúgó hatása alatt álló (2) tolattyúval történik. A tolat tyú az indítás után kézi állítás vagy pedál segélyével a szelep szárra erősített (19) köteggel kerül összeköttetésbe, továbbiakban pedig a mótor üzemfeltételei szerint ismert módon (kézzel, lábbal vagy szabályozó segélyével) állítható. 1 A mótor indítására könnyűolaj (benzin, benzol stb.) szolgál, amely a (20) szabályozó edényből egy (21) csatornán át a (13) szelepvezető test egy (22) nyílásához folyik, amely a (15) szelepszár egy nyílásával van fedésben. A szelepszár nyílása a szelep csúcsáig vezető (23) furathoz vezet. Az 1. ábrán vázolt indító állásban (legfelsőbb helyzet) az (5) tűszelep (16) kötege (14) üléséhez illeszkedik, a szeleptest pedig a szelepfészek (24) kiömlő nyílását zárja. A levegőszabályozó (2) hengertolattyú kis levegönyílást ad szabadon, a (15) szelepszár furata pedig a (22) nyílással áll összeköttetésben. Az indító állásban tehát sűrített levegő az (1) ikeverőtérhez nem juthat. A dugattyú által a (2) szabályozó tolattyún át beszívott külső levegő ellenben a (23) furat felső végében elhelyezkedő könnyű hajtóanyagot kiragadja és elporlasztja. Ezáltal a mótor könyű megindíthatása biztosítva van. Indító helyzetben a tűszelep egy kézzel vagy pedállal állítható (26) tengelylyel összefüggő (25) karral rögzíthető. Ez a kar a szelepszárra szerelt (27) állítólemezzel van összeköttetésben. Indítás után a nehézolajüzemre való áttérés a (26) tengely elforgatásával történik. A szelepszár zárja a könnyüolaj (22) beömlő nyílását és a tűszelep a 2. ábrán vázolt helyzetbe kerül. A sűrített levegő beömlés vezérlése a (11) csőhöz legkedvezőbben egy — a mótor főtengelyéről meghajtott -— forgó levegőelosztó segélyével történik (4. ábra). Az elosztó több, a hengerszámnak megfelelő számú forgóherígeres csapból áll, amelyek egy közös (28) csatornával bírnak. E csatorna állandó összeköttetésben áll egyrészt a levegőtartányból kiinduló (29) vezetékkel, másrészt a hengeres csapok kerületének egy részére terjedő (30) nyílással. A forgócsapok stationér hengeres (31) tükre viszont a (32) nyílás segélyével a (11) csővel van összekötve. Az az idő, amely alatt a (30) nyílás a (32)vel fedésben van és az utóbbiba sűrített levegőt bocsájt, fordított arányban áll a mótor fordulati számával. A forgócsap és (30) nyílásának méretei olyan módon választatnak, hogy a hajtóanyag elporlasztása és befúvása a szívási ütemnek csak egy részére terjedjen. Ezáltal a mótor munkaterébe csak annyi, — relativ kis | mennyiségű — hajtóanyag vezettetik be,
