77295. lajstromszámú szabadalom • Készülék repülőgépek légnyomásváltozásokra érsékeny ható részeinek önműködő beállítására

gyának több példaképem megoldása van vázlatosan föltuntetve. Az 1. ábráin (1) a külső légnyomás változásainak fölfogására szolgáló dugattyú, mely az egyik végén nyitott (2) hengerben mozog. A henger zárt vége a (-3) csövön át egy (4) tartánnyal közlekedik, amelybe az (5) légszivattyú a külső levegőt állandóan besűríti. A (4) tartány csekélyméretű (6) nyílással van ellátva, amelyen át a (4) nyomótartány állandóan nyomólevegőt veszít, úgy hogy a tartányban a légnyomás csak az (5) szivattyú állandó működtetése által tartható fönn. A (4) tartályban uralkodó nyomásnak a külső légnyomáshoz viszonyított nagyságát az (5) szivattyú hengerterének és káros terének viszonya szabja meg, vagyis, ha pl. a szivattyú hengertere a káros tér ötszöröse, akkor a (4) tartányban uralkodó nyomás ötszöröse lesz a mindenkori külső nyomásinak. Enélfogva az (1) dugattyú fölső oldalára a mindenkori külső légnyomás ötszöröse, alsó oldalára pedig a külső légnyomás és a dugattyú alatt alkalmazott (7) rúgó működik,mely utóbbinak kell egyensúlyt tartania a dugattyú fölső oldalára működő túlnyomással. Különböző külső légnyomásnál ennélfogva az (1) dugattyúra ható légnyomáskülönbség más és más lesz és ennélfogva a dugattyú a rúgó hatásának engedve, helyzetváltozást szenved. így pl. föltéve, hogy a kompresszor a légnyomást ötszörösre fokozza, akkor a föld színén a (4) tratányban (5) atmoszféra nyomás uralkodik, tehát a (7) rugónak (4) atmoszféra nyomással kell egyensúlyt tartania. Ha viszont, pl. 5000 m. magasságra emelkedik a gép, úgy az ezen magasságban uralkodó kb. 0.6 atm. nyomásnak megfelelőleg a szivattyú a levegő nyomását a (4) tartályban ugyancsak ötszörösére, tehát 3 atm. nyomásra fogja fokozni, vagyis a rugónak- 2.4 atm. túlnyomást kell legyőznie. Ennek következtében a rúgó kitágul és a dugattyú magasabb, új egyensúlyi helyzetbe áll be. A dugattyú rúdja a különböző állítószerkezetekkel van olyként összekötve, hogy a röpulőgépnek a légnyomásváltozásoki-a érzékeny részei annyira állíttatnak el, hogy a légnyomásváltozás hatása a megkívánt mértékben kompenzáltassék. A szivattyú azonban a külső légnyomással arányos kompresszió helyett azzal arányos ritkítást is idézhet elő és különösen alkalmas ezen célra a vízsugárlégszivattyú, amelyet a motor keringő hűtővize tarthat üzemben. A mellékelt rajz 2. és 3. ábrája mutatja az utóbbi elrendezés két megoldását. A 2. ábra szerint a rriótor hűtővízszivattyúja által üzemben tartott (11) vízsugárlégszivattyú a (8) konfuzorból és (9) diffuzorból álló ejektorszerű szerkezet legszűkebb ;keresztineí|szeténél alkalmazott (10) résnél idéz elő nyomásminimumot. A (10) réssel a (4) kamra közlekedik. Ebben a (11) szivattyú oly depressziót idéz elő, hogy a külső levegő és a (4) kamrában uralkodó nyomás különbsége mindenkor arányos a külső levegő fajsúlyával,- tehát a külső légköri nyomással, föltéve, hogy a (11) légszivattyú a levegő fajsúlyától függetlenül mindenkor egyenlő térfogatmennyiséget szállít az időegységben. Ezen föltételt a vízsugár'légszivattyú kielégíti. Az (1) dugattyút tartalmazó (2) henger zárt oldala a (4) depresisziókamrával közlekedik, és a (7) rúgó lígy működik az (1) dugattyúra, hogy a nagyobb, a jelen esetben tehát a külső légköri nyomás ellen hat, vagyis a dugattyút a hengerből kifelé igyekszik tolni. A 3. ábra a 2. ábrabeli elrendezés oly változatát mutatja, amelynél a vízsugárlégszivattyú és ejektor hatása olyként van fokozva, hogy a (8. 9) ejektorral kapcsolt (4) depressziókamra nem közvetlenül a (2) dugattyúhengerrel, hanem egy második (18, 19) ejektor (19) diffuzorával van összekötve és ez utóbbi ejektor szívórésével közlekedő (14) depreszsziókamra áll a (2) dugattyúhengerrel