77274. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tüzelőanyagoknak égési erőgépekbe való befecskendezésére

következtében a cseppre nyomóhatás keletkezik. Ha a csatorna vége szűkebb, vagy keskenyebb lenne, a tüzelőanyagot a légáram teljesen csak a legszűkebb helyen ragadná magával. A tüzelőanyag nagyrésze oldalt Ieszorítt-atik és csak későn, vagy egyáltaCán nem jut a légáramba, ugy hogy a munkafolyamat lehetetlenné válik. . A kívánt hatás biztosítására a találmány értelmében a csatornát kétoldalas, egyenlő, vagy közel egyenlő keresztmetszetű és oly hosszú lőcsatorna alakjában képezzük ki, ami által eOérjük, hogy a tüzelőanyag a szükséges beáramlási sebességet megkapja. A csatorna két ágának nem kell feltétlenül egy tengelyben, vagy irányban feküdnie és a tüzelőanyag beakasztott hídrész, vagy hasonló ájtal magába a csatornába vezethető. A csatornakeresztmetszet alakja az égési tér alakjától függ. Ha pl. az égési tér csészea'akú és abba a tüzelőanyagot oldalról fecskendezzük be, a csatornát a henger felé kiszélesítjük, hogy széles sugáralakot kapjunk. Lényeges emellett, hogy a keresztmetszet ugyanaz maradjon és hogy az átmenetek enyhék legyenek, hogy a gázsugár hozzájuk alkalmazkodhassék. Mostanáig azt tételeztük fel, hogy a gázsugár egyenlő sebességű áramszálak kötegéből álf. Ez a feltevés csak az ideális súrlódásnélküli falnak felel meg. A valóságban a fal súrlódása a szomszédos áramszálakra késleltető hatást fejt ki és pedig annál inkbáb, minél durvább felületű. Következésképen a legkisebb tüzelőanyag részecskék a falaikra tapadhatnak, mihelyt adhézióerejük nagyobb, mint a gyorsítóerő. Ezek a kicsiny részecskék bomlást szenvednek, a forró gázok hatása alatt elkokszosodnak és a fúvókát lassanként eltömik. Ezeket a nem kívánt hatásokat azáltal küszöböljük ki, hogy a retorta falainak sima csiszolt felületet adunk, mi mellett azokat mázzal, zománcbevonattal, eyek:

• trolítos fémbevonattal, vagy hasonlóval láthatjuk el. Az előzőkben kifejtett találmányi gondolat, lehető erős porlasztási energiának azáltal való elérése, hogy a tüzelőanyag a retorta felé fecskendeztetik és az öngyulladás bekövetkezte előtt a retortába lehető mélyen behatol, még tökéletesebben valósítható meg. A retortában és a munkahengerben végbemenő elégés, valamint azon körülmény folytán, hogy a nagy mértékben túlhevített égési gázok a csatornán állandóan átáramolnak, a csatorna és a retorta sokkal a megengedhető mértéken túl jievíttetnek. Mihelyt tehát a tüzelőanyag a csatornába és a retorta szájába jutott, az elégés és a nyomásemelkedés megkezdődik és az áramlási irány megfordulása megfelelő mennyiségű tüzelőanyagnak a retortába való belépését megakadályozza. Ezeket a korai gyújtásokat a találmány értelmében megakadályozzuk és erős segédrobbanást érünk el azáltal, hogy azi (e) csatornát (1. ábra) az (f) gyürűalakú tér által és a szomszédos retortafalat (ginéi oly erősen hűtjük, hogy a tüzelőanyag a csatornába és a retorta szájába folyékony állapotban jut be. Emellett a tüzelőanyag elgázosításáig annyi idő telik el, hogy a tüzelőanyag elegendő mennyiségben a retorta egész tartalmán át hatolhat és csak a retorta hátsó részében gyullad meg. A retorta hátsó része az öngyújtás biztosítására hűtés nélkül marad. Ezen célból a retorta hátsó részébe megfelelő alakú hőszigetelő test pl. a (hj izzócsövecske (1., 3., 4. és 7. ábrák) van beépítve, mely az elégés által állandóan magas hőmérsékleten tartatik. A retorta közvetlenül a munkatérben lehet elrendezve, vagy azzaüí egy, valjy több csatorna útján lehet összekötve, melyek részben, vagy valamennyien önműködően, vagy kényszermozgásúan vezérelhetők. A melléktér hatása dugattyús