77274. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tüzelőanyagoknak égési erőgépekbe való befecskendezésére

ban való korai gyújtásokat megakadá­lyozzák. Az ismertetett találmányi gondolat a fúvókának kétoldalas lőcsatorna alakjában" való kiképzése által lehetőleg erős segéd­robbanás elérése, még tovább tökéletesít­hető azáltal, hogy a tüzelőanyagot a csa­tornán át a kamra felé fecskendezzük. Ezen elrendezés által ugyanis elérjük azt, hogy a tüzelőanyagnak a tüzelőanyag­szivattyútól kapott sebességi energiája, az áramló gázok sebességi energiája kö­vetkeztében az elérhető legnagyobb érté­ket veszi fel. A gázok sebessége többszö­röse annak a sebességnek, melyet a tü­zelőanyagnak lehet kölcsönözni, ellenben a tüzelőanyag tömege, azaz fajsúlya többszöröse az áramló gázokénaik. A tü­zelőanyag energiája tehát a gázok ener­giájához viszonyítva egészen jelentékeny lehet. Ha a tüzelőanyagot a gázáramlás irányával szemben, vagy harántirányban fecskendeznők be, úgy mindenekelőtt a saját energiának teljesen meg kellene semmisülnie és a tüzelőanyag ezután új­ból gyorsíttatnék. Ezáltal azonban a gá­zok energiáját lényegesen lecsökkentjük, ugy, hogy a tüzelőanyag az öngyújtás bekövetkezte előtt nem eléggé mélyen hajtatik be a kamrába. Viszont ilyen kö­rülmények között rendkívül jó porlasztást érünk el. Ez a kérdés azonban a munka­menet első részében nem jön tekintetbe, mivel a kis kamratérben a leghevesebb örvénylések állnak elő, melyek az ön­gyújtás és a mozgásirányváltozás bekö­vetkeztekor még fokoztatnak. A folyamat ezen részénél csak az a fontos, hogy a tü­zelőanyag a kamrában mindenütt ele­gendő mennyiségben álljon rendelke­zésre. A munkamenet második részében, a henger felé való porlasztásnál a tüzelő­anyag a gázsugárral közvetlenül szernbe­fecskendeztetik. A tüzelőanyagot nyuga:­lomban lévő nagy térben kell szétosztani, tehát előnyös poröasztásra van szükség. Mivel azonban a munkamenet első részé­ben a segédrobbanásnak elegendő erős­séget adtunk, a tüzelőanyagnak a„henger felé való porlasztására és elosztására is elegendő energia áll rendelkezésre. A tüzelőanyag .közvetlenül a kamra felé vagy arra harántirányban, vagy érintőile­gesen fecskendezhető a fal felé, mi mel­lett közvetlenül egészen a csatornába ve­zethető be. Egyetlen tüzelőanyagcsatorna . helyett a főcsatorna kerületén több ilyen csatorna lehet elrendezve. A mellékelt rajzon a találmány tárgya több példaképen vett kiviteli alakjában vázlatosan van feltüntetve. A (c) fúvókacsatorna, mely a (b) retor­tát és az (a) hengert összeköti, hengeres csőalakú és a tüzelőanyag a középen kö­rülbelül (e)-nél fecskendeztetik be. A gáz­sugarat, mely mindenekelőtt a hengerből a retorta felé és a segédrobbanás bekö­vetkezte után a retortából a henger felé áramlik, egyes egyenlő keresztmetszetű párhuzamos áramszálakra szétbontva képzelhetjük el (1. ábra), mivel a túlnyo­másnak sebességgé való átalakítása már a csatorna szájánál bekövetkezik. Ha a csatornába tüzelőanyagcseppet vezetünk be (2. ábra), ezen a helyen a csatorna szűkebbé válik és az energia-át-' alakítás a csatorna szájától a szűkítés arányában ezen legszűkebb hely felé el­tolódik, mi mellett a nyomás a csatorná­ban a csepp mögött (p2)-ről (pl)-re esik; Ha a csepp keresztmetszete (F), úgy á (p2—pl), (F) erő a cseppet a retorta, il­letve a henger felé gyorsítja. Hogy a csepp az áramló gázok sebességét felvehesse, a gyorsításnak bizinyos ideig és bizonyosr útdarabon kell hatnia. Ezt azáltal érjük el, hogy a csatornának bizonyos hosszú­ságot és állandó, vagy közel állandó ke­resztmetszetét adunk. Ezáltal a "tüzelő­anyag egészen a csatorna torkolatáig a gázáram gyorsító hatása alatt marad, mert ha egy csepp tüzelőanyag, vagy lefecskendezett rész útjában a falra ta­padva maradt volna, úgy ezen a he<!yerí­azonnal keresztmetszetszűkülés és ennek

Next

/
Oldalképek
Tartalom