77167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás s készülék rendeszeres távlati (torzított) átvitelre optikai vagy fényképészeti úton
vitelét, (torzításét) teszi lehetővé, mindazonáltal megadott párhoz (kép és torzítás) az optikai rendszernek csak egyetlen helyzete tartozik, amelyben a kép a kívánt reprodukcióba megy át. Másszóval bár a kívánt átvitel megközelítő pontossággal a két síknak az objektívhoz képest sok, olykor egymástól meglehetősen különböző relatív helyzetében, valamint a képsíknak az objektívhoz való különböző relatív helyzeteiben lehetséges, mégis a fokozott pontosság követelményeinek megfelelő szabatos átvitel valamennyi résznek egyértelműen meghatározott helyzetét követeli meg. E helyzet beállítására fontos körülményeket a csatolt rajzok kapcsán világítjuk meg, amelyeken az 1. és 2. ábra. az eredeti kép és az átvitel közti távlati viszonyokat mutatja, míg a 3. ábra optikai rendszert tár elénk. A 4. ábra az eredeti és az átvitel közti geometriai viszonyokat ábrázolja. Az 5. ábrán kis gyújtó távolságú átvitelt és a 6. ábrán ugyanazt az átvitelt nagy gyújtó távolsággal látjuk föltüntetve. A 7. ábra optikai képet és a homályos üvegen előrajzolt ábrát tár elénk. A 8., 9. 10., 11. és 12. ábrákon a homályos üvegen az optikai kép ós az sW-njzolt ábra közti eltéréseket tüntettük föl az egyes esetekben. A 13. és a 14. ábrán az átvivőkészüleknek kiviteli alakját vázlatosan oldalnézetben és fölülnézetben látjuk föltüntetve, míg a 15. ábra a készüléken a kép élességének önműködő beállítására szolgáló szerkezet kiviteli alakját tünteti föl. A képpárt geometriai tekintetben két fontos tényező jellemzi; egyik .jellemzője a két (A) és (B) képsíknak (M M) metsző egyenese (1. ábra), a másik pedig" azon (s, s1 ) egyenesek, melyben a távlati centrumon át az (M, M) metsző egyenesre függélyesen fektetett sík az (A) és a i B) képsíkokat metszi. Ez utóbbi két (s, s1 ) metszővonal a geometriai rendszer szimmetriái tengelyeit alkotják. Ha most az optikai rendszert tekintjük (3. ábra), úgy ebben az (M, M) metszőegyenes az (A) képsík est a (B) reprodukciósík között fekszik; éles képmásoláshoz továbbá az (E) objektív-síknak ezen <\z (M, M) metsző egyenesen kell keresztülmennie. Ha az (O) optikai centrumon át az (M, M) metsző egyenesre merőleges síkot fektetünk:, úgy az (A, B) síkokkal való metszovonal gyanánt az (s) és az (s1 ) egyeneseket kapjuk, amelyek az optikai rendszer szimmetria tengelyei. -A találmány szerinti eljárásban e szimmetriatengelyek igen fontos szerepet játszanak; közvetlenül a beállításra használjuk fel őket, minthogy egy-egy kép átviteléhez úgy az (M, M) metszőegyenest, mint a geometriai rendszer szimmetriatengelyét az optikai rendszer korrespondeáló egyeneseivel fedő helyzetbe hozzuk. Ha ezen egyenesek egymást födik, ugy a képnek helyzete a képsíkban meg van határozva. Ha két (a, b, e, d és a1 , b1 , el , dl ) idom (2 ábra) az átviendő képet, illetőleg távlati átvitelét jelentik, úgy azok egymáshoz képet távlati viszonyban vannak és e kölcsönös távlati helyzetükben az (s) illetőleg az (s1 ) geyenös1 a szimmetriatengelyük, amely azon két (A) és (B) sík (M, M) metszőegyenesére függélyes, amely síkokban az (a, b, c, d) kép, illetőleg az (a', b1 , c1 , d1 ) átvitelek feküsznek. A gyakorlatban továbbá nagyon gyakori az olyan eset, amelyben az eredeti kép ós távlati átvitele között csak három pont, ezen kívül pedig az eredetinek főpontja van adva.. Ez az eset áll elő pld. légijárműveknél eszközlendő fényképfölvételekben, amelyeket a terep három ismert pontja alapján kell az- alaprajzba átvinni, ha a lemezen a főpont és a fölvevőkamara gyújtótávolsága ismeretesek. Ebben az esetbén a szimmetria-tengelynek a, kép és az átvitel között éppen a kép főpontján kell keresztül mennie. Egy ily képnek rendszeres átvitelére tehát a kép-
