77167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás s készülék rendeszeres távlati (torzított) átvitelre optikai vagy fényképészeti úton
nek főpontját az optikai rendszer szimmetriatengelyébe visszük. Az optikai rendszerben a szimmetria tengely helyzetét akként lehet ellenőrizni, hogy a (P) pontnak (P1 ) képe (3. ábra) a két (A) és (B) képsík tetszőleges kölcsönös helyzetében mindig az (M, M) metsző egyenesre függélyes egyenesben maradjon, amely éppen az (s1 ) szimmetriatengely. Az eljárást továbbá az jellemzi, hogy a képátvitel léptékével a használt optikai rendszer objektivjéhez alkalmazkodunk. A közönséges reprodukcióban az objektív látómezőjén bellii magábanvéve tetszőleges léptékben lehet nagyítanunk vagy kicsinyítenünk, amidőn az eredeti képnek az objektívhez képest elfoglalt helyzetére egyáltalán nem kell tekintettel lenni; ugyanígy a használt objektív gyújtó távolságát is figyelmen kívül hagyhatjuk. Ellenben a szóban levő képátvitelben az objektív kielégítő nagy látómezőjén kívül, még ama követelményre is kell tekintettel lennünk, hogy a távlati átvitel léptékét és módját csakis az objektív gyújtó távolságától függően vihetjük keresztül. A 4. ábrán az (A) és a (B) síkok az (a, b) eredeti képnek, illetőleg az (a1 , b1 ) reprodukciónak síkjai; (O) az objektívet, (0, M) az utóbbi optikai tengelyét, s (0, R) és (0, S) az el lentengelyeket azaz ama egyeneseket jelentik, amelyek a. két (A) és (B) képsík végtelen távoli pontjainak felelnek meg, míg (M) az utóbbi síkok metsző egyenesét, mint a perspektívitás tengelyét jelenti. Az (M, 0) vonal az (E) objektiv-síknyoma, azon esetben, ha az (0) objektív két főpontját az egyszerűség kedvéért egybeeső pontként tételezzük föl. Ha éles képmásolásra törekszünk, úgy a következő föltételnek kell fennállnia: (Q, R = T, S = f), amely képletben (f) az objektív gyújtó távol-ágaJA (Q, 11) ós (T, 8) egyenesek az (E) objektiv-síkra merőlegesek, úgy hogy (M, B) illetőleg (i\l, S) az objektív gyújtó távolságánál mindig nagyobb. A 4. ábrából továbbá azt 3 -látjuk, hogy (M. R)-nek (0, H')-nél és (0, R)-nek (0, (I) -nél mindig nagyobbnak kell lennie ahhoz, liogy távlati átvitel egyáltalán lehetséges legyen. Bizonyos föladatokban azonban előadhatja, magát az az eset, hogy az (M, R) és az (M, S) közök, azaz a geometriai rendszer ellentengelyeinek az (M) perspektívitás tengelyétől való távolsága az objektív gyújtó távolságánál kisebb; ebben az esetben a kívánt távlati átvitelt nem vihetjük keresztül akadálytalanul. De ezen a hátrányon akként segíthetünk, hogy az (a, b) eredetit (4. ábra) előbb az (a.1 , b1 ) mértékben nagyítjuk. A 4. ábrából azt is látjuk még, hogy az (M, S) vonal is nagyobb lesz és pedig (M1 , S) lesz a hossza. A nagyított eredeti és a kívánt reprodukció e távlati átvitelben épp úgy kezelendő, mint az előbbi eredeti és átvitele. Az (M, S) vonalnak (M, M1 ) -el való nagyítása révén tehát elértük, hogy a képátvitelt az adott, objektívval könnyen keresztülvihetjük. Ha azonban mindkét (M, R) és (M, S) hossz kisebb a használt (O) objektív (f) gyújtó távolságánál, úgy az eredetinek nagyításával sem érjük el a kívánt célt; minthogy azonban egy-eg v ábrával végtelen sok távlati átvitel lehetséges, melyekben a két (M, R) és M, S) nagyság a geometriai összefüggésben különböző és tetszőleges nagy lesz, úgy ezen távlati képek valamelyikét választjuk és ebbe az ábrába visszük át az eredetit. Az így kapott közbenső képet tesszük át aztán az eredetileg kívánt, átvitelbe. Ezt az eljárási módot természetesen akkor is követhetjük, na a két (M, R) és (M, S) hossz közül akárcsak az egyik is kisebb a használt (O) objektív (f) gyújtó távolságánál. Azon esetekben, amidőn az említett két vonal az (f) gyújtó távolságnál nagyobb, az áttételt könnyen keresztülvihetjük. Az 5. és 6. ábrán az adott (a, b) eredetinek ugyanazon (a1 , b1 ) átvitelét mutatjuk lxj különböző (f) és (F) gyújtó távolsággal keresztülvive. Az 5. ábra szerint az-
