76877. lajstromszámú szabadalom • Csúszást gátló lánc főleg gépkocsikhoz

A (6) kerékkoszorúban egy (7) harántr furat, ebben pedig egy (8) fémbélés van, melynek (8’) furatába egy négyszögkeresztmetszetű (9) csap illik bele, mely mindkét oldalt a (8’) furatból kinyúlik és a furatból könnyen kihúzható. A (9) csap a csúszást gátló láncnak megerősítéséül szolgál s utóbbinak (1) kezdőtagja (10) kampóvá kiképezett oldalfalaival a (9) csapba van beakasztva.

A (9) csap egy lapos (11) fejjel van ellátva, mely az (1) kezdőtag külső oldalának hüvelyalakú (12) toldatába nyúlik be, ami által kiesés ellen biztosítva van.

A (2) véglánctagnak a kerék külső oldalán fekvő oldalfala szabad végén a (13) zsebet alkotja, mely külső (14) oldalán félkerékre van kialakítva, míg a keréknek belső oldalán, lévő oldalfala a (15) nyelvben folytatódik. Utóbbi az (1) kezdőtag alá nyúlik és ezáltal a (2) tagnak leemelését meggátolja. A (13) zsebbe a (16) emeltyűkar megfelelően lekerekített vége nyúlik be, mely emeltyűkar a rövid (17) forgáscsapnak végén ül. A

(17) csap a kerékkoszorúnak külső oldalára ráeirősített (19) lemeznek nyitott

(18) hasítékában van ágyazva és másik végén egy másik (16’) emeltyűkart hord, mely az előbbi emeltyűkarral együtt egy kétkarú emeltyűt alkot. A (16’) emeltyűkar a (20) villában végződik és közel utóbbi fölött a (21) szem van alkalmazva, melyhez a (22) húzórúd villás végével van csuklósán hozzáerősítve.

A (22) húzórúd a (23) fenékkel ellátott (24) hüvelybe nyúlik és csavarmenetes szabad végén a (25) csavaranyát hordja A (24) hüvelyben a (26) nyomórúgó van, mely egyrészt a (23) hüvelyfenékhez, másrészt pedig a. (27) alátétlemez közvetítésével a (25) csavaranyához támaszkodik. A (24) hüvely (28) kengyele segélyével a (29) csapba van beakasztva. A (29) csap az egy vagy több lyukkal ellátott (30) villába van bedugva, mely a kerékkoszorúnak külső oldalfalára rászögecselt (31) lemezben végződik. Utóbbi egyik végén a (32)

kampóval van ellátva, melybe a (16, 16’) emeltyűt a feszítőhelyzetben megtartó (33) lánc van beakasztva. A (33) lánc a csavarmenetes (34) orsóban végződik, mely a (20) villában fekvő (35) forgáscsapon harántirányban keresztülmegy'. A (34) orsónak a (35) forgáscsapon túlnyúló végére a (36) feszítőcsavaranya, a (35) csapnak másik oldalán pedig a (37) állítócsavaranya van rácsavarolva, mely csavaranyák a (38) betétek útján a (35) csaphoz támaszkodnak.

A csúszást gátló láncot a földön álló kerékre erősítjük rá, mely körülbelül az

1. ábrán föltüntetett helyzetben van, amikor is a (7) harántfurat hátul fölül fekszik. A csúszást gátló láncot futófölületével fölfelé fordítva a kerék mögé helyezzük és az (1) kezdőtagot az előzőleg a (8’) furatba dugott (9) csapba akasztjuk be. Most a kocsival mindaddig előre megyünk, míg csak az egész lánc a kerékre rá nem tekercselődött. Ekkor a (2) végső tagnak előrenyúló (15) nyelvét az (1) kezdőtag alá toljuk és a kétkarú (16, 16’) emeltyűt (17) forgáscsapjával a (19) lemeznek (18) hasítékába, egyidejűleg pedig a (16) karnak végét a (13) zsebbe helyezzük be. Ezekután a (16, 16’) emeltyűt a zsebnek lekerekített részébe forgatjuk be, amelyben támaszpontot talál, úgy hogy az emeltyű ill. ennek forgáscsapja a (19) lemeznek

(18) hasítékából ki nem csúszhat. Most a (16, 16’) emeltyűk segélyével a csúszástgátló láncot addig feszítjük, míg csak a (28) kengyel a (30) villába bele nem nyúlik, mikor is a (29) csapnak keresztüldugása által a (28) kengyelt a (30) villával összekötjük. A (29) csapnak kiesését csapszöggel gátoljuk meg. A csúszástgátló láncnak kifeszítésére emelővas rudat használunk, melyet a kerék kerületéhez támasztunk és lánc segélyével a (24) hüvelynek egy (39) fülével kötünk össze.

A (26) nyomórúgó a (22) húzórudat a (24) hüvelybe behúzni iparkodik, úgy