76867. lajstromszámú szabadalom • Eljárás korrekciós célokra szolgáló elfodulási szög létesítésére
transzformátor áttételi viszonya 1, és a hálózati feszültség = k, akkor a transzformátor — természetesen alkalmas pólus- és tekercselési formát föltételezve — k . sin y. értékű szekundérfeszültséget szolgáltat. A feszültcl sé°: ezen értékének ‘ -vei való sokszorozása ° e oly transzformátorban történik, melynél az egymással mágnesesen láncolatosan kapcsolt primér- és szekunclértekercselések menetszámai úgy viszonylanak egymáshoz, mint 6 , . r .Ha ebbe a transzformatorba k. sin a era tékű feszültség vezettetik be, akkor az a sin. oc követelménynek megfelelő k2 — k. a. ^ szekundérfeszültséget szolgáltat. Az egymástól változatlan (a) távolságban fölállított célzó-távcsőből és ágyúból álló rendszernél az áttételi viszonyt csakis az (e) céltávolságnak megfelelően kell változtatni, pég pedig akként, hogy a primér menetszámot a mindenkori (e) céltávolsággal tesszük egyenlővé. Ezt legcélszerűbben cella- i kapcsolószerű szerkezet segélyével történik, melynek kontaktusaihoz a primértekercs beágazásai vannak kapcsolva és melynek csavarorsója (e)-vel arányosan csavartatik el. A legtöbb esetben azonban az egyetlen löveg helyett egész üteg kapja a célzó-távcsőtől az oldalirányzási A különböző lövegeknek a célzó-távcsőtől való (a) távolságai természetesen különbözők. Hog}- tehát ne kelljen (a) minden előforduló értéke részére külön transzformátort fölállítani, azért a most már közös transzformátor szekundértekercséből is oly módon vezetünk ki leágazásokat, hogy az egyes tekercscsoportokban ható szekundérmenetek számai (a) előforduló értékeinek felelnek meg. (a)-nak negatív értékei (tehát az (F) célzó-távcsőtől jobbra fekvő ágyúk távolságai (1. ábra) a transzformátorcsatlakozások fölcserélése által vétetnek figyelembe. Az így keletkezett szekundérfeszültségeket a korrekciós fölvevőkészülékekbe vezetjük be, mely pl. a következőkben leírt működési móddal és a 2. ábrán látható alakkal bir. A (K) rövidrezáró kengyel, mely körülfogja az (R) vasgyűrű keresztmetszetét, az (A) gyűrűtengely körül forgathatóan van ágyazva. Az (R) gyűrű a kengyelnek szabad mozgását biztosító légréssel a (H) vastokba illik bele, mely számára az (So, Sl, ’S2) tekercsek által létesített váltakozó mágneses mezőt szolgáltatja. A váltakozó mágneses mező a légrésen keresztül lép be az (R) gyűrűbe és azt a tok (M) középcsapjával érintkező (L) helyen ismét elhagyja. Az (M) középcsap (So) tekercse váltakozóáramú hálózatba van bekapcsolva. Mindaddig, míg csak ezen a tekercsen halad át áram, a mágneses mező egyenletesen oszlik meg a gyűrűnek jobb és bal felén és ezért az (M) közép.csappal szemben fekvő gyűrűkeresztmetszet mágneses mezőtől mentes lesz. A (K) rövidrezáró kengyel ezen mágneses mezőtől mentes helyre fog beállni, mint azt a 2. ábra pontozva mutatja. sin y Az (Sí, S2) tekercsekbe a k — k. a. ' korrekció-feszültség vezettetik. Ezen tekercsek úgy vannak kapcsolva, hogy egyikük a légrésen keresztül visszatérő mágneses mezőt erősíti, a másik pedig gyöngíti. A két mágneses mező különbsége a bevezetett korrekció-feszültséggel arányos. A gyűrűkeresztmetszetnek mezőmentes helye és evvel együtt a (K) rövidrezáró kengyel helyzete ennélfogva a bevezetett korrekció-feszültséggel arányos mértékben fog eltolódni úgy, hogy a (K) kengyel forgástengelye az alkalmazandó korrekciószöget vagy annak állandó többszörösét írja le, mely azután pl. egy differenciális hajtómű útján továbbíttatik a távjelzőhöz, amennyiben nem a szögnek, mint olyannak jelzése szükséges. Meg kell még jegyezni, hogy a létesített korrekciószöget a hálózati feszültség ingadozásai nem befolyásolják, minthogy az ingadozások egyenlő mértékben érik az (So, Sl és S2) tekercseket és a (K) kengyel létrejövő elfordulási szöge csakis az (So és Sl, S2) tekercscsoportoknak a hálózati feszültségtől független feszültségviszonyától függ. A korrekciófeszültség előállítására vonatkozólag eddig hallgatólag föltételeztük, hogy valamennyi lövegnek és a célzó-távcsőnek
