76855. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű égési erőgép helytálló forgattyús tegely körül forgó csillagalakúan elrendezett hengerekkel
latánál egy (23) visszacsapószelep van elrendezve. Mindegyik (16) hengerfödél (17) nyílásában egy-egy (24) rugók hatása alatt álló (25) nyomószelep és mindegyik szivattyúdugattyú fenekén egy-egy (26) rúgó hatása alatt álló (27) szívószelep van beépítve. A két (25) és (27) szelep a szivattyú hengerek vezérlésére szolgálnak. A (21) szélüstből egy (28) vezeték egy a (12) elégési kamrában torkoló (29) fuvókához vezet, melyhez a folyékony tüzelőanyag valamely tiizelőanyagtartányból a (30) vezetéken át vezettetik és pedig egy, a gép által hajtott szivattyú segélyével. A (12) elégési kamrában még egy tetszésszerinti rendszerű gyuj'tókészülék van alkalmazva, mely pl. (31 )-nél helyezhető be. A (12) tartány továbbá még biztosítószeleppel, esetleg manometerrel lehet fölszerelve, mely eszközök a (32) nyílásba szerelhetők be A gép következőleg működik: A tetszésszerinti minőségű folyékony tüzelőanyag a tüzelőanyagszivattyú által nyomás alatt a (29) fuvókához vezettetik, melyen át egyidejűleg a .szélüstből nyomólevegő az elégési kamrába fuvatik. A tüzelőanyag meggyújtása a gép megindításánál egy elektromos gyújtógyertya segélyével eszközölhető. Mihelyt az első gyújtás bekövetkezett, a gyújtógyertyát kikapcsoljuk, mire a tüzelőanyagkeverék, folytonos bevezetése következtében folytonosan tovább ég. A (12) égési kamra belső falai a meleg szigetelése céljából azbeszttel bélelhetők ki. Minthogy a folytonosan fönnmar/adóégés következtében .az égési kamra belső hőmérséklete egyazon magasságon marad, a tüzelőanyag égési maradékok hátrahagyása nélkül ég el. A nagy nyomás alatt álló elégett tüzelőanyagkeverék a (34) csövön át a vezérlő (4, 9) forgatdtoiattyúkhoz és a (8) vezetékeken át a (2) munkahengerekbe jut, ahol a gázok expanziója folytán a hőenergiának mechanikai energiává való átalakítása bekövetkezik. Ha a dugattyú a munkahengerben löketének végéhez érkezett, akkor az expandált gázok legnagyobb része a munkahengerek belső végén elrendezett (33) kibocsátó hasítékokon át eltávozik, míg ellenben a hengerben viszszamaradó expandált gázok a munkadugattyú visszameneténél a (8) vezetékeken keresztül, melyek (5) tolattyúnyílásai ezen idő alatt a (13) kibocsátóhoz vezető (11) hasítékkal összeesnek, kihajtatnak. így tehát a munkahengerek iaz expandált gázoktól teljesen megszabadíttatnak, mielőtt a nagynyomású gázokkal való újabb töltés bebocsáttatik. A (33) kibocsátóhasítékok alkalmazása az elhasznált gázoknak a munkai lenge rek bői a ,(8) vezetékeken át való kibocsátását megkönnyíti, minthogy a gázok nagy része a (33) hasítékokon át kipuffog és ezáltal a (8) vezetékeket, melyek keresztmetszete csalk a bebocsátás számára van számítva, a gázok kiszámításánál tehermentesíti Mindaddig, míg a (4) forgótolattyú (5) nyílásai a (10) nyílással összeesnek, a munkahengerek friss hajtógázzal tápláltatnak. A tolattyútiikörnyílások vezérlő szélei által való elzárásuk után a munkahengerekben az expanzió következik be és mihelyt az (5) tolattyúnyílás a további forgásnál a (11) tolattyúnyílás fölé jut, a gázok kipuffogása következik be. Hzen gépnél ugyanúgy, mint a gőzgépeknél, melyek működésével a föntleírt gép működése összehasonlítható, jó termikus hatásfok elérése céljából az (5) tola-ttyúnvílások korai elzárása által kompressziót is létesíthetünk, azonban ily kompresszióra a jelen találmány tárgyát képező gépnél nincsen szükség, minthogy ide-oda menő részek, melyek sebessége a gép lökésmentes működésének elérése céljából lassítandó volna, nincsenek. A gép teljesítőképessége a kompressziónak a munkahengerekben való mellőzése által lényegesen fokoztatik. A gép diagrammja, mely további menetében a gőzgép diagrammjával tökéletesen megegyezik, természetesen a forgattyúnak a helytálló (9) tolattyátükörhöz való helyzetétől függ. Ha tehát a forgattyút a (9) tolattyúhoz képest megfelelő szöggel elforgatjuk, akkor ennek hatása ugyanaz, mint mikor egy gőz
