76786. lajstromszámú szabadalom • Relais hullámzóáramok számára

kör ellenállása oly módon befolyásoltatik, hogy az erősbítendő hullámáramokkal arányos ingadozások idéztetnek elő.

Jelen találmány tárgya már most a föntemlített elvnek egy további kiképezése. melynél a főáramkörben levő ellenállás nem közvetve egy ionizátor segélyével, hanem közvetlenül befolyásoltatik es- pedig egy segédelektróda segélyével, melyre az erősbítendő áramok behatnak.

E célra a segédelektróda, mely szintén rács- vagy hálószerűén van kiképezve, olymódon rendeztetik el, hogy a katóda és anócla közötti tere a kisülési csőben teljesen elválasztja, továbbá a segédelektróda egy egyenáramú forrással köttetik össze oly módon, hogy egy a mindenkor kívánt erősbítésnek megfelelő, pontosan definiált potenciával bír. Hogy ez a potencia. megfelelően beállítható legyen, az elektróda és. az áramforrás között célszerűen egy szabályozható ellenállás van bekapcsolva.

Ezáltal mindenek előtt azt a célt érjük el, hogy az izzó katóda szelephatása elmarad, mert az erősbítendő váltakozó áram egy állandó egyenáramra sznperponáltatik, miáltal a váltakozó áramból hullámáram lesz. Az elektróda állandó potenciájának jelenléte, mely potencia erőssége célszerűen a katóda és anóda erőssége között választatik továbbá azt létesíti, hogy egy mesterséges katódasötéttér, tehát egy ionokban elszegényedő terjedelem képeztetik a segédelektróda, nyílásai körül az anóda felé, miáltal a főáramkor befolyásolandó ellenállása jelentékenyen neveltetik. A legnagyobb potenciacsökkenésnek a környezetbe való áthelyezése és a segédelektróda nyílásai, valamint az a körülmény, hogy ez a rácselektróda a kisülésicső keresztmetszetét teljesen kitölti, gyakorlatilag tetszésszerinti erős áramok alkalmazását engedi meg, mert itt a fényívnek a rácson kívül való képződése lehetetlenné van téve és a. mesterséges katódasötéttér létesítése, által a fény ívképződés a rácsnyílásokban is rendkívül megnehezíttetik. A nyílások, illetve szűkítések, mint ismeretes, a gázkibocsátás részére úgyszólván ellenállást képeznek, mely . azonban tapasztalataink szerint igen erősen változtatható, ha a katóda és a válaszfal közé állandó (szabályozható) feszültséget vezetünk, mimellett azt találtuk hogy a feszültségkülönbségnek már igen csekély növelése, illetve csökkentése esetén az ellenállás, illetve az ellenfeszültség a kibocsátócsőben kisebb, illetve nagyobb lesz.

Az erősbítendő áramok már most a segédelektróda ellenállását befolyásolják, miáltal a katóda és anóda között átmenő áramok az említett ellenálláshoz arányosan megváltoznak. A csatolt rajzok a találmány tárgyának néhány példaképpeni kiviteli alakját mutatják, mimellett az

1. ábra a kibocsátócső metszete és a

2. ábra a relais kapcsolási vázlata, míg a

2a. ábra a segédkatódával biró relais további kiviteli alakját mutatja. A

3. ábra a találmány tárgyának másik kiviteli alakját tünteti föl, melynél a segédelektróda ellenállása befolyásolásának egy másik módja alkalmaztatik. A

3a. ábra a hozzátartozó katódát kiterített állapotban mutatja. Az 1. ábrán (R) jelöli a kibocsátócsövet, (K) a katódát, mely utóbbi célszerűen izzó fémoxid(Wehnelt) katóda gyanánt van kiképezve és fémoxidokkal bevont izzó fémszalagok alakjával bir, melyek egy a fémszálas lámpák szerkezetéhez hasonló tartóra vannak föltekercselve. A katóda ezen szerkezete azzal az előnnyel bir, hogy az izzó szallagokból (szálakból) kiinduló egyenlőtlenül elosztott katóda,sugarak nem közvetlenül ütköznek a segédelektródába, miáltal az áramsűrűség a segédeiektródán egyen! etesen el osztat ik.

(II) jelöli a. föntemlített segédelektródát, mely a (K) katóda és az (A) anóda között levő teret elválasztja és rács, lyukasztott. bádog, vagy e kettő egyesítése