76758. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő sychrongépekből

amelynek végére az egymástól elszige­telt s pozitív vezetékkel ellátott (29) és (30) fémlap van fölszerelve úgy, hogy ha a (27) fogaskerék valamelyik irány­­nan forgásnak indul, az egyik irányban folyton a (29), a másik irányban a (30) lapocskával érintkezik ugrálva. Miután a (27) kerék lapja szigetelt, azért, ha a (31) csúsztatóhoz negatív vil­lamosságot vezetünk, szakgatott áramot kapunk. Összesen tehát 4 szakgatott ára­mot kapunk. A szakgatott áramok egyikét-másikát a 2. ábrán föltüntetett mechanizmus egy­­egy mágnes patkójához vezetjük, mely mágnespatkók előtt egy-egy (57) lágy­vas van fölszerelve, melyeket az (59) rugók elemelve tartanak. Minden lágy­vas egy-egy (55) akasztóval van ellátva, az akasztók pedig egyenként olyan egy­­egy fogaskerékrendszert szolgálnak, amelyek egy-egy csövestengelyre elhe­lyezett rúgósházzal vannak kapcsolat­ban (;). ábra hosszmetszet). A rúgósházak, miután fogaskerékrend­szerük utolsó kerekébe az akasztók ka­paszkodnak. csak akkor fejthetik ki ere­jüket, mozgássá, ha — az óráéhoz ha­sonlóan — az akasztók működnek. A négy akasztó egy ikének-egyi kének működésével a. (63) (5. ábra), a (66) a (115) és a (114) foga skerekek foroghat­nak. A (63) és (66) egymás felé fordított lapján egy-egy kúpos fogaskerék kikép­zést visel, amely kiképzésekbe az (a, b, c, d) részt viselő csövestengelyre merőlege­sen megerősített tengelyen forgó (67) és (68) kúpos fogaskerekek kapaszkodnak s így, ha például a (63) forog, akkor a (67) és (68) a nyugvó (66)-ra támasz­kodva, magukkal viszik az egész (a, b, c, d) részt s az ebből kiemelkedő (73) csövet is, amelyben a (49) fény vetítőhöz tartozó (74) fogaskerék tengelye be van ágyazva (2. ábra) s így a (49) is elfor­dul a vízszintes síkban. A másik irány­ban a (49) a (66) fogaskerék mozgása folytán fordul el, mert ekkor a (67) és (68) a, most nyugvásban lévő (63) kúpos­fogaskerék kiképzésre támaszkodhatik. Teljesen hasonlóképen működik az (a, b, c, d) részben lévő szerkezet is, csak­hogy most a, (75) csövestengely forogván s ez a (74) fogaskerékkel érintkező belső falán csavarmeneteket visel s így jobbra, vagy balra fordulással a (49) fényvetítő csövet le- vagy föl irányban emelheti. 1 lyképen a két mechanizmus szin­­chrónjárása biztosítva van. A távolságmérésre alkalmas műszer összeállítása a következőképen történik: A méréshez legkevesebb 2 pár szüksé­ges, ami úgy értendő,, hogy az 1. ábrán feltüntetettből kettő és a 2. ábrán fel­tüntetettből is két darab. Ha a cél úgy kívánja, 3, vagy 4 párt is alkalmazha tünk. Ha 2 párral dolgozunk, akkor a 2. áb­rán feltüntetettből kettőt elcsúsztatha­­tólag egy beosztásos lécre szereljük, ha 3 vagy 4 párral dolgozunk, akkor hár­mat (1L, 111. és IV) a 10. ábrán föltün­tetett módon olyan három beosztásos lécre szereljük föl,, amelyek egy közös középpont körül elforgathatok, a 4-ik példány a középpont fölött áll (T.). Az így összeállított (I., 11.., 111. és IV.) példányokat a (86) körlap középpontjánál helyezzük el (10. ábra, egy nézet), mely körlap alkalmas lábazat segítségével a vízszintes síkba hozható. A (S6) laphoz párhuzamosan ;ill a (87) esetleg fénye­zett felülettel biró és a peremén fokos beosztást viselő (11. ábra, alaprajz) kör­lap, amely középpontja táján kivágással van ellátva a fény vetítő csövek (vesz­­szők) számára. Az (I.) (10. ábra) mechanismusnál a (73)-nak (2. ábra) megfelelő cső meg van hosszabbítva, hogy így tengelyül szol­gálhasson a függőleges helyzetében el­forgatható (88) (9. ábra). Szögmérőnek és a vízszintes síkban körii lforgatható, átlátszó vagy áttetsző (94) hengeres lapnak, amely lapnak egyik oldalán a (91) lény vetítőcső alá- és fölcsúsztat­ható. Ez a (91) el van látva a (94) la])­NYOMD/

Next

/
Oldalképek
Tartalom