76758. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő sychrongépekből
hoz simuló s a (87) laphoz párhuzamosan álló lécecskével. Szükséges még a (89) tű is (9. ábra felett jobbra), mely hegyezett vége felett reá merőlegesen álló lappal van ellátva. A tű eme talplapban alá- és fölcsúsztatható. A 14. és 15. ábrán föltüntetett körzőféle készülék is idetartozik. Ez úgy van megszerkesztve, hogy a (101) szára ötször vagy tízszer akkorára nyílik, mint a másik kettő. A (101) szár egy kis zsámolykát visel, mely a (89) tű számára kivágással van ellátva. Az ilyképen összeállított műszernek a. méréshez való beállítása célszerűen a következőképen is történhetik. A mérés helyétől pontosan lemérhető 50—100 méter távolságra fölállítunk az 1. ábrán feltüntetettből egyet-egyet s e kettőt összekötő egyenesbe beállítunk a 2. ábrán föltüntetett mechanizmusból 2 darabot egymástól 1000-szer vagy 10.000-szer kisebb távolságra, mint amekkora, távolságra az előbbi két mechanizmus áll egymástól. A „párokat“ villanyvezető sodronyokkal kötjük össze. Valamennyi mechanizmusnak a .,0“ ponton kell most állania. Az 1. ábrán föltüntetett mechanizmusok távcsöveit most valamely tetszésszerinti nagyobb távolságban lévő (1—2 km.) fix pontra, irányítjuk. Ahol a 2. ábrán föltüntetett mechanizmusok sugarai (vesszői) metszik egymást, az a távolság lesz a mérési helytől számított megkisebbített távolsága, a. ,-fix“ pontnak. E távolság a (91) mérőléccel lemérhető. (Pontosság kedvéért a mérőlécre ernyőlapokat is szerelhetünk föl.) Lemérvén már most egy távolabb eső fix pont távolságát, az 1. ábrán föltüntetett mechanizmusokat most olyan messzebb eső (1—2 km.) távolságban állítjuk föl, ahonnét a lemért fix pontot látni lehet, (Az I. helyén most az 1. ábrán föltüntetett mechanizmus áll meghosszabbított és méteres beosztásos távcsővel.) Valamennyi távcsövet most a lemért fix 1 pontra irányítjuk. Azután a talpazatcsavarok, igénybevételével és a csúsztatóléceken való eltolással úgy igazítjuk a 2. ábrán föltüntetett mechanizmusokat, hogy fénysugaraik (vesszőik) az 1. mechanizmus beosztásos távcsövének azon pontjában messék egymást, amely pont a már lemért fix pont távolságának megfelel. A műszer ekkor minden további mérhetésre beállíttatott. Leolvasásokat a (91) mérőléc, a (88) szögmérő és a (87) lapon alkalmazott fokos beosztásról végezhetünk. Mozgópontoknak bizonyos idő múlva (20—60 mperc) elérendő távolságát a sugarak metszési pontjának vetületeiből állapítjuk meg a 14. és 15. ábrán föltüntetett körzőféle műszer segítségével olyképen, hogy a figyelés kezdetén a metszési pont vetületének helyére beszúrjuk a, műszer egyik szárát, a másikat pedig folyvást tovább nyitván a tovahaladó metszési vetületi pont fölött tartjuk s a 2, 3 vagy 4 stb. másodperc múltával a. metszési pont vetületének akkori helyére beszúrjuk. A harmadik szárral (101) most azt a helyet jelölhetjük meg, a mely fölött a mozgó pont a (ha 10- szeres nyílása van a (101) szárnak) 20, 30 vagy 40 stb. másodpercek elmúltával lesz. E pontra állítván a (89) tűt a fentihez hasonló eljárással való megállapítás után a (94) síkon az elérendő magassági pontot, a (91) vetítővel a (89) tű szárára vetítjük. A tűre vetített pont lesz a mozgó pont (repülőgép) helye a 20., 30. vagy 40. stb. másodpercben. A mozgó pontot állandóan, megszakítás nélkül kell kisérni a távcsövekkel. A gyorsaság itt több (2—3) egyén közreműködését kívánja meg. A leolvasás a már említett módon történik. A 12. ábrán alaprajzban, a 13. ábrán pedig függőleges metszetben valamilyen akármilyen közönséges tábori ágyúnak a repülőgép lekötésére való fölszerelése van föltüntetve. A szokásosan elkészí
