76647. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonórostok előállítására thyphafélékból
Megjelent 1920. évi május hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI |jj|| SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76647 szám. XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás fonórostok előállítására thyphafélékből. DR HOERING PAUL TANÁR BEBLINBEN. A bejelentés napja 1917 november hó 21-ike. Elsőbbsége 1916 augusztus hó 31-ike. Az ezidőszerint, nálunk uralkodó fonórostanyaghiány, amely anyagot egyéb ként túlnyomólag külföldről és tengeren túlról hozták be hozzánk, sürgősen szükségessé teszi, hogy pót- és helyettesítő anyagok beszerzése végett az eddig figyelmen kivül hagyott belföldi forrásokat lehetőség szerint hasznosítsuk. Ide tartoznak mindenek előtt a sok helyütt nagymértékben elterjedt, vadon növő nádnövények. Az utóbbi években már ismételten többen megkísérelték, hogy különböző nádfélékből fonóro&tokat állítsanak elő, de ezek a kísérletek ezideig mű szakilag és gazdaságilag használható eredményekre nem vezettek, amint az világosan kitűnik abból, hogy gyakorlatilag használható eljárás eddig még nem ismeretes, illetve az eddig ismeretes eljárások gyakorlatilag nem váltak be. Az eddig ismeretes eljárásoknál a rostokat körülvevő egyéb levélalkatrószek oldására és eltávolítására leginkább maró lúgokat (nátron-, káli vagy mészbidratot) használnak. A marólúg behatásának megkönnyítése végett a nádleveleket előzőleg mechanikai úton szétbontották és megszárították, ezután ismételten vízzel való macerálásnak vagy több héten át 1 NYOMDAHIBÁs folytonos áztatásnak vetették alá vagy pedig az előzetesen légüres tartályban elhelyezett nádleveleket nyomás alatt lúggal kezelték. A lúg hatását továbbá maró mészpetroleum vagy szappanpet.roleumemulzáó hozzáadása által igyekeztek kedvezőbbé tenni, különösen azért, hogy simább rostokat kapjanak. Ezek a.z eljárások, valamint azon eljárás is, amelynél a nádleveleket vízben való előzetes áztatás után csakis mechanikus kezelés útján akarták fonórostokká szétbontani, sokféle, gyakran nem is egyszerű gépi berendezés alkalmazását teszik szükségessé. Az áztatással dolgozó eljárások ezenkívül sok időt igényelnek és a kiindulási anyag térbelileg rendkívül kedvezőtlen volta miatt csekély termelőképesség mellett nagy terjedelmű helyiségek alkalmazását teszik szükségessé. Mindezen az eddig ismeretes eljárások gazdasági oldalát hátrányosan befolyásoló körülményekhez járúl még mindenek előtt az. hogy az előállított rostok főképen csekély tartósságuk miatt, továbbá rideg és merev voltuk miatt a kívánt fonási célokra kevésbé alkalmasak. A szakirodalomban többször történik utalás arra, hogy az említett eljárások segélyé
