76631. lajstromszámú szabadalom • Hajítógránát
Megjelent 1920. évi május hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 76681. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Hajítógránát. GERGACSEVICS OTTÓ MÉRNÖK ÉS CS. ÉS KIR. FŐHADNAGY -■/ BÉCSBEN. A bejelentés napja 1917 április hó 16-ika. Elsőbbsége 1916 október hó 13-ika. A találmány lövedékre vonatkozik, mely a rajzban kézigránát gyanánt van föltiintiintetve, azonban pl. kilövésre alkalmas módon is kiképezhető. Oly gyújtóval ellátott lövedékről van szó, mely csak a tűz alá vett tárgyra való fölcsapódás után robban, tekintet nélkül arra, hogy mely irányban csapódik föl a lövedék a tárgyra. Minden irániban ható ilyfajta, ismert csapódó gyújtók eddigelé gyújtórészből és robbanó töiíetből álltak, mélyek egymástól el voltak különítve úgy, hogy először is a gyújtónak kellett működnie, mig a gyújtótöltet csak átvitt hatás folytán robbant föl. A jelen találmány lényege már most abban áll, hogy a robbanó töltet két űrös testben van elhelyezve, melyek maguk is mozgathatóan vannak ágyazva és egymás felé törekvő mozgásukkal a robbanótöltetet közvetlenül fölrobbantják. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra egy gránát közepes hosszmetszete, levett burok mellett A 2. és^. ábrák két oldalnézetet szemléltetnek. A 4. ábra a burok fölülnézete. Ismeretes már két (a, b) részből állö gyújtó, melynek egyik, (a) része (c) hüvelybe van vezetve és mely részen két kúpos (d, dl) csap között egymás felé mozgathatóan vannak ágyazva. A gyújtö részeit (e) rúgó tartja egymástól bizonyos távolságban, oly célból, hogy az (a) részen megerősített (f) gyújtócsúcs a (d) részen elrendezett (g) gyutacsból távol tartassák. Az egész rendszert (h) burok veszi körül, mely két végén a két (d, dl) kúpot hordja. Biztosítás céljából a két részt (i) tömbbel tartjuk egymástól távol. A gyújtó működési módja a következő: Az (i) rekesz tő tömb eltávolítása után, ami rendesen a hajított vagy kilőtt gránát röptében történik, a tűz alá veendő tárgyra fölcsapódásánál az (a, b) részeik egymás felé mozognál' és a lövedéket fölrobbantják, tekintet nélkül arra, vájjon az egyik vagy másik végével, vagy rézsutosan, vagy pedig hosszában csapódik föl. Az első esetben az (a, b) részek közül a mindenkori fölső rész, tömegénél fogva, ütő gyanánt hat, utóbbi esetben az (a, b) részek a (d, dl) kúpfölületek hosszában egymás felé csúsznak. Ezt az elvet edd'gelé csak a gyújtó számára hasznosították, mlmellett az (a, b) részek csak tömegrészek I NYOMDÁM IBAs
