76631. lajstromszámú szabadalom • Hajítógránát
voltak és a gyújtósugarat a (b) rész központos furatán át előbb a gyújtó töltethez kellett vezetni. A találmány szerint mar most a két (a, b) űrös test maga egy-egy gyújtótöltetet tartalmaz úgy, hogy tehá! tényleg mozgó robbanótöltetről beszélhetünk. A találmány továbbá abban van, tngy a (c) vezető hüvely feneke a (b) űrös test fenekéhez van szögecselve és a (c) hüvely fenekének sajátos kiképzése által egyúttal a (g) gyutacs számára való fekvőhelyet és az (e) rúgó számára való vezetéket kapunk. Mivel a (d, dl) csapok külön darabok, melyek vagy a két (a, b) gránátrészen, vagy a (k) hüvely homlokfölületein vannak megerősítve, amint azt a rajz föltünteti, a csapok más anyagból készülhetnek, mint az (a, b, h) űrös testek, még pedig célszerűen nem oxydáló anyagból, anélkül, hogy a gránát lényegesen megdrágulna. A (h; hüvely födöje a hüvei.vre szögecselhető (mint a rajiban), vagy pedig .rá lehet csavarolva. A találmány továbbá abban áll, hogy az (i) biztosító tömböt egy, a gránátot körülzáró, kél ugró födőfélből áUó (k) núvely veszi körül és kiesés ellenében biz:csítja. Ezen két födőfélnek zárát a találmány- szerint (rn) hasítékkal ellátott inJ horog alkotja mely egyúttal a tartólnrog gyanánt is szolgál. Az (tn) hasítékba a födőfelek két íőlálló (o) szárnya illeszkedik, miáltal a födőfelek össze tartatniuk. Az (n) tartóhorgot pedig a kihajlított ;;>) szárnyak rögzítik, melyek a kél fódőfüből kiszögellnek és célszerűen ezekből vannak kicsákozva. A kezelés is működési mód a következő: A (k) burok két fele által körülvett gránátot az (n) tartó horog segélyével pl. a katona derékszíjába akasztjuk be. A katona megmarkolja a gránátot és erélyes rántással leszakítja a tartó horogról, mímellett egyúttal a (k) burok két fele föl szabadul. A gránátot ekkor kihajítják és röptében megnyílik a burok két fele, r.iimellett az (u biztosítótömb is kiesik. A tűz alá vett tárgyra való íölcsapódásnál már most a robbanótöltetet tartalmazó (a, b) testek egymás felé mozognak - tekintet nélkül arra, hogy mely irányban csapódik föl a gránát — amikor is a gránát fölrobban. Kilövendő gránátnál egymással szembenálló két (i) biztosítótömböt kell elrendezni. . Szabadalmi igények. 1. Hajítógránat, egymás felé mozgatható két résszei, melyek kúpalakú, vagy hasonlóan működő föliiletekkel ellátott, egy, a két részt körülzáró közös buroknak egymással szemben fekvő homlokvégein elrendezett csapok között vannak ágyazva, jellemezve azáltal, hogy az egymás felé mozgatható (a, b) részek egy-egy robbanótöltetet tartalmaznak és így tulajdonképpen két önálló gránátot alkotnak, melyeknek egyike az (f) gyújtót, a másik ped'g a (g) gyutacsot tartalmazza. 2. Az 1. alatti igényben védett hajítógránat, jellemezve azáltal, hogy az eg\ ik (a) gránátrész (c) vezető hüvelye fenékkel bír, mely a másik (b) gráná:részhez van erősítve és úgy a (g) gyutacs számára való ágyazást mint a két (a, b) részt egymástól távol !.:rtó (d) rúgó fészkét alkotja. 3. Az 1. és 2. alatti igényben védett ugró gránát, jellemezve azáltal, hogy az (a, b) gr.ínátrészek (d, di) ágyazó csapjai külön részeket alkotnak, melyek vagy a két gránátrész ín, vagy az ezen két részt körülzáró (h) burok homlokfalain vannak fölerősítve, oly célból, hogy ezeket a csapokat más anyagból lehessen készíteni, mint az (a, b, h) ürös testeket. 4. Két ugró-íódőrészből álló, az i- 3. alatti igényben védett gránátot részben vagy egészen körülzáró burok, jellemezve azáltal, hogy a (k) burok zárt helyzetben (1) biztosítótömböt -Tart a hatályos helyzetben, illetve meggátolta annak kiesését.
