76629. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító csöppfolyós tüzelőanyagokhoz
és a motor között vannak a légbeszívócsővel összekötve, miáltal a fojtószelep mindenkori nyitásánál oly nagy vákuum keletkezik az úszótokban, liogy a tüzelőanyag ebbe a tuzelöanyagtartályból beszivatik. A mellékelt rajzban 1. ábra a találmány szerinti gázosítónak és a hozzátartozó úszónak függőleges metszete, 2. ábra pedig a gázosító egy része egy más állásban lévő fojtószeleppel. A gázosító két részből áll, nevezetesen egy úszóból, amely a beáramló tüzelőanyagot . állandó magasságban fartja, és a tulajdonképem gázosítóból. Az úszószerkezet az (1) úszótokból áll, melyben a (2) úszó van elrendezve, amely a tüzelőanyag fölszinének emelkedésekor a (3) emelő révén a (6) födélben alkalmazott (5) beömlőnyílás (4) szelepét elzárja, amint a tüzelőanyag bizonyos magasságig emelkedett. A (7) gázosító célszerűen egy darabból áll az (1) úszótokkal. A gázosító alatt a levegő bebocsátására szolgáló (9, 10) nyílásokkal ellátott (8) kamra fekszik, melyből a (11) csatorna vezet a (12) fojtószelephez, amely a motor (13) beömlőcsövébe szerelt, kerek (14) furattal ellátott ■ forgatható (12) testből áll. A (12) fojtószelepnek teljesen nyitott állásában (1. ábra) a szelep furata a (13) beömlőcső egyik szakaszát képezi. Közvetlenül a (12) fojtószelep fölött a (13) cső azon oldalán, amely a fojtószelep zárásakor legutoljára záraiik (2. ábra'» a kis (15) csatorna van alkalmazva, mely a nagyobb (16) nyíláson át közlekedik az (1) úszótok fölső részévei. A (15) csatornába a tüzelőanyag az úszótok alsó részéből a (17) csatornán át szorítható be. A (17) csatorna a (15) csatornába a szűk nyílással ellátott (18) fúvóka révén torkol., A (2) úszó súlya úgy van megszabva, hogy a tüzelőanyag körülbelül 2—3 mm-rel alacsonyabban áll, mint a (18) fúvóka fölső éle. Az (1) úszókamra fölső részében a (20) fojtószeleppel (19) nyílás torkol a szabad levegőbe. Ezen fojtószelep a (21) emelő és a (22) csukló révén a (12) fojtószelep (23) emelőjével úgy van összekötve, hog> a (12) fojtószelep nyittatik vagy záratik, a (20) fojtószelep az előbbinek mozgását pontosan követi és így ezzel egyidejűleg nyit vagy zár. A (6) födél az (1) úszótokra légmentesen van. megerősítve. A gázosító működési módja a következő: Ha a (12 és 20) fojtószelepeknek az 1. ábrában föltünteteit nyitott állásából indulunk ki, úgy a (13) csőben bizonyos vákuumnak kell tónnállania, amelyet a motor szívása idéz. elő. Ezen vákuum magasságát a motor sebessége és a (12) fojtószelep (14) nyilasa szabja meg. Ennek keresztmetszetéi akkorára vesszük, hogy a (12) fojtószelep teljesen nyitott állásúban fölösleges fojtás nélkül a levegő oly nagy sebességét engedi meg, amilyenre a tüzelőanyag jó porlasztása szempontjából szükség van. A (13) csőben föllépő szívás következtében a (15) csatornán át az (1) úszókamrából levegő szivatik ki, míg az úszókamra a (20) fojtószelepen át kívülről kap friss levegőt. Emellett a levegőnek a (15) csatornában és a (20) fojtószelepben malkodó sebessége folytán a légnyomás az (1) úszókamrában közbenső értéket vesz föl, a külső légnyomás és a (13) csőben levő nyomás között. Az (1) úszókarmában uralkodó nyomás nagyságát a (13) csőben uralkodó nyomás, valamint a (15) csatorna és a (20) fojtószelep keresztmetszete szabja meg. Az úszókamrában a nyomás tehát magasabb, mint a (13) csőben, és így a tüzelőanyag a (17) csatornán és a (18) fúvókán át a (15) csatornába szivatik, ahonnan a légáram a tüzelőanyagot a (13) csőbe szállítja, amelyben a (14) szelepen át beáramló levegő azt szétporlasztja és elgázosítja, hogy a levegővel robbanó keveréket képezzen. A (15) csatorna és a (20) fojtószelep keresztmetszeteinek megfelelő megszabásával, valamint a tüzelőanyag-fúvóka kellő méretezésével a levegő mennyiségének megfelelő mennyiségű tüzelő
