76629. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító csöppfolyós tüzelőanyagokhoz

anyag fog kiáramolni, miáltal helyes rubbanókeveréket nyerünk.

Ha a (12) fojtószelep részben el van zárva a motor erejének vagy sebességének szabályozására, úgy a (20) fojtószelep is részben záródik. Mivel a (15) csatorna keresztmetszete változatlan marad, ellenben a (20) fojtószelepé csökkent, a (13) csőben és az (1) úszókamrában uralkodó nyomások különbsége csekélyebb lesz, mint a (12 és 20) fojtószelepek teljesen nyitott állásában. Ennek megfelelően csak kisebb mennyiségű tüzelőanyag áramol ha tik be, mert a (12) fojtószelep átömlőkereszimetszetének csökkenése folytán a levegő beáramlása csökken. Mivel a levegőnek nagy nyílásokon át és folyadékoknak szűk csöveken át való áramlásának törvényei nem azonosak, úgy kísérletek útján a fojtószelepek különböző állásai mellett a (20) fojtószelep nyílását úgy kell szabályozni, hogy a fojtószelep minden állásában egyenletes robbanókeverék keletkezzék. A (12) fojtószelep kisebb nyitása esetén a (13) csőben csökkenő nyomás keletkezik. Ennek folytán a levegőnek sebessége a fojtószelep fölső nyílásán át folytonosan növekszik, és mivel a 2. ábrából látható módon a tüzelőanyag közvetlenül ezen nyílás fölött áramlik be. kis fojtónyílás esetén Is hatásosan porlasztatik szét a tüzelőanyag, ami a jó gázosítás szükséges.

A (18) tiizelőanyagfúvókát úgy is rendezhetjük el, hogy a tüzelőanyag nem a (15) csatornába, hanem közvetlenül a (13) csőbe áramlik, azon « ponton, ahol a (15) csatorna torkol, mimeilett a (15) csatornát valamivel magasabban rendezhetjük el. Ez a gázosító működését nem befolyásolja.

Hogy a (20) fojtószelep keresztmetszetének beállítását a motor lassú üresjárásnál megkönnyítsük, amidőn a (12) fojtószelep majdnem teljesen el van zárva, az úszókamra és a külső levegő között egy külön kis (24) nyílást alkalmazhatunk, ennek szabályozására szolgáló, hegyes (25) állítócsavarral, melynek beállításával több vagy kevesebb levegőt engedhetünk be. Ezen csavart egyszer és mindenkor kellően beállítjuk és azután szabjuk meg a (20) fojtószelep nyílását a különböző beállítási helyzeteknek megfelelően.

Amint föntebb említettük, a nyomás az (1) úszókamrában kisebb, mint a légkörben. Kis fojtónyílások mellett, melyek akkor fordulnak elő gyakran, ha a gázosító automobilmótoron nyer alkalmazást) a nyomáskülönbség igen tekintélyes és négyzetcentiméterenkint 0.5 kg-ot érhet el. Ennek folytán a folyadék a gázosítoba szivatik^ Ezáltal a tüzelöanyagtartály: mélyebben helyezhetjük el. mint a gázositót, amint ez automobiloknál szokásos, anélkül, hogy a tüzelőanyagnak,a gázosítóba való emeléséhez külön szerkezetet kellene alkalmazni.

Szabadalmi igények.

1. Gázosító, csöppfolyós- tüzelőanyagokhoz, ameb úszótokkal van ellátva, melynek fölső, levegővel telt része csatornák révén egyrészről a motor légbevezetőcsövével és másrészről a külső levegővel közlekedik, jellemezve azáltal. hogy a külső levegőre nyíló csatornában fojtószelep van elrendezve, mely olyként van a légbeszívócsőbe iktatott fojtószeleppel kapcsolva, hogy a motor beszívásának szabályozásánál mindkét fojtószelep egyidejűleg nyílik és záródik, hogy a légbeszívócső fojtószelepének különböző állásaiban a beszívócsőben a levegő és tüzelőanyagbeömlés úgy szabályoztassék, hogy a keverési arány a fojtószelep minden állásában állandó legyen.

2. Az 1. alatt igényelt gázosító megoldási alakja, melyet az jellemez, hogy a csatorna, mely az úszótok fölső, léggel telt részéből indul ki és az úszótok alsó, tüzelőanyagot tartalmazó részéből kiinduló csatorna a motor légbeszívócsövébe, az ebben elrendezett fojtószelep és a motor között torkol, torkol, hogy a fojtószelep mindegyik nyitása mellett oly nagy vákuum ke-