76421. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű repülőgépek és egyéb géperejű járművek részére

— 4 -nekelőtt a (25) kengyel a (37) csappal és a (33) vezérlökarral együtt mozognak jobbra vagy balra. Azután a (25) kengyel a (32) csappal ugyan együttesen mozog előre, azonban a (33) kar ezeknek előre­haladásával ellenkező irányban leng ki, azaz előbb ¡a (12, 13) kapcsolódobok a (20) ékkel együttesen mozognak, a (14) rugós szalag megfeszítése céljából csakis az ék maga mozog tovább, míg a dobok megállanak. A (10a, 10b vagy 11a, 11b) körömkapcsoló oldásánál viszont előbb a (20) ék jön mozgásba, hogy a (14) rúgós szalagot meglazítsa és csak azután mo­zognak el a szalagrúgós kapcsoló kiol­dása után a kapcsoló dobok az ékkel együtt, hogy a körömkapcsolót kikap­csolják és esetleg a másik körömkapcso­lót bekapcsolják. A (16 és 19) hüvelyek működtetésének föladatát szerkezetileg úgy is megoldhat­juk, hogy a (26) vezetőrúd mozdulatlan marad, míg a (25) menesztő hiivelysze­­rűen van kiképezve és a (26) rúdon el­csúsztatható, mimellett a (33) emeltyű (32) forgáscsapját is hordja. A (26) rúd helyett természetesen tetszés szerinti más egyenesben vezető szervet is alkalmaz­hatunk, vagy pedig az egyenesben veze­téstől egészen el is tekinthetünk és a (19) hüvelyt közvetlenül a (24) állító emeltyű­vel mozgathatjuk és a (33) kormánj^kar (32) csapját, megfelelő (36) vezeték meg­tartása mellett, a (24) emeltyűhöz erősít­hetjük. A (24) állító emeltyűt közvetve vagy közvetlenül kézzel vagy lábbal működtet­hetjük és mivel a leírt kapcsoló a kiikta­tást, az új áttétel beállítását és az újbóli beiktatást önműködően és teljesen meg­határozott sorrendben végzi, a pilóta vagy gépkocsivezető — mert hiszen a kap­csoló, ill, az egész hajtószerkezet nemcsak repülőgépeknél, hanem gépkocsiknál, csó­nakoknál, egyáltalán mindennemű gép­erejű járműveknél is alkalmazható — a kezelés tekintetében az áttételek változ­tatásánál egyrészt tehermentesítve van, másrészt pedig egyetlen állítószerv alkal­mazásában meg van annak a biztosítéka, hogy a vezető téves fogást nem végezhet, ami biztonság szempontjából főleg repülő­gépeknél rendkívül fontos. A beburkolt kapcsoló mindenkori állását a vezető ál­lítószerv (kéziemeltyű) helyzetéből ítél­heti meg. Szabadalmi igények. 1. Hajtómű több légcsavarral bíró repülő­gépek és egyéb géperejű járművek számára, jellemezve azáltal, hogy az összes légcsavarok meghajtására kö­zös közlőmű szolgál, amely mozgását több különálló motortól egyidejűleg, vagy pedig csupán ezen motorok egyi­kétől vagy egyik csoportjától nyeri. 2. Az 1. igénypont szerinti hajtómű kivi­teli alakja, jellemezve azáltal, hogy minden egyes motor és a közös köz­­lőmü közé oldható kapcsoló van akként beépítve, hogy a közös közlőművel együttműködő kapcsolórész ezen közlő­művel állandóan, még a motor nyu­galmi állapotában is kapcsolódik. 3. Az 1. igénypont szerinti hajtómű ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kapcsoló a tengelyirányban mozdu­latlan váltóhajtókerekek között van el­helyezve és a tőle kétoldalt elhelyezett hajtókerekekkel fölváltva kapcsolód­hat, azonban nyugalmi helyzet gya­nánt független középállást is elfog­lalhat. 4. Az 1. igénypont szerinti hajtómű ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a hajtótengelyhez való csatlakozást közvetítő középrészből és a hajtott váltókerekekkel váltakozva kapcso­lódó, a középrész két homlokvégén el­rendezett végrészekből álló kapcsoló többszörös kapcsoó gyanánt van ki­képezve, mimellett a kapcsolások ön­működően, megállapított sorrendben egymás után mennek végbe. 5. Az 1. igénypont szerinti hajtómű kivi­teli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kapcsoló oldása, az új áttétel bekap­csolása és a kapcsoló meghúzása NYOMDA

Next

/
Oldalképek
Tartalom