76342. lajstromszámú szabadalom • Irányzókészülék optikai képadó rendszerrel mozgó megfigyelő helyek számára

- 2 számjeggyel láttuk el. A megfigyelő szemét (5) számjegy jelzi. Az 1. ábra szerint az (1) tárgylencsét és az (5) szemet összekötő vonal éppen merőleges a vízszintes síkra és meghoszszabbítva a (2) célponton megy át. Ha pl. az volna a föladat, hogy egy nyugalmi helyzetben álló léggömbről, amely a célzókészüléket hordja, a (2) célpontra bombát dobjunk, úgy a bombát abban a pillanatban kellene ledobnunk, amikor az (1) tárgylencse és az (5) szem közötti függélyes összekötő vonal a (2) célponton megy át, amint ezt az 1. ábrán látjuk. Az a t-ény, hogy a (2) célpontra néző irányvonal a bomba ledobásának pillanatában a vízszintes síkra merőleges, ama körülményből adódik, hogy a (4) buborék a cél képét födi. Ha az irányzókészüléket hordó léggömb helyét ugyan nem változtatja, de a térben inog, úgy a 2. ábrán föltüntetett eset állna be, amidőn a tárgylencse a (2) célpont fölött bár függélyesen fekszik, a célzókészülék tengelye azonban, amelyet az (5) szem és az (1) tárgylencse közötti összekötő vonallal jelöltünk, ferdén áll. Eszerint dacára annak, hogy a léggömb ama ponton lebeg, ahol a róla ledobott bomba a (2) célpontot eltalálná, a célzókészülék mégsincs a célpontra irányítva. A léggömb elhajlása közben a buborék az 1. ábrán föl tüntetett pontból, ahol az (5) szem és az (1) tárgylencse összekötő vonalán fekszik, oldalirányban a 2. ábrán föltüntetett helyzetbe tért ki és amint ezt a 2. ábra mutatja, ennek dacára az (1.) tárgylencse által előállított képpel összeesik. Ennek oka a vízmérték görbületében és az>utóbbinak a képadó (1) tárgylencsével szembeni elrendezésében rejlik. A (3) vízmérték görbületi sugarát az (1) tárgylencse gyúponttávolságával megegyezően választottuk. A vízmértéket az (1) tárgylencse képsíkjában rendeztük el. Eme elrendezés folytán a (4) buborék minden mozdulata a léggömb ingadozásakor irány és nagyság tekintetében pontosan a (2) célpont látszólagos mozdulatának felel meg és az a tény, hogy a (2) célpont képe a vízmérték (4) buborékával összeesik, a megfigyelőt mindig biztosítja, hogy a célpont pontosan merőleges irányban a megfigyelőpont alatt van. A tárgylencse elé iktatott tükörrel természetesen a függélyessel bármely tetszőleges szöget bezáró célpont esetén is öszszeegyeztethetnők a képet a vízmérő buborékával, hacsak a tükröt a függélyestől kellő mértékben elhajlítjuk. A 3. és a 4. ábra szerint a célzókészülék más alakjábaji (6) a tárgylencse, (7) a célpont, (8) a vízmérték, (9) az utóbbi buboréka, (10) a szemlencse két lencséje, (11) pedig a megfigyelő szeme. A (8) vízmérték a (9) buborékkal a (6) tárgylencsével szemben ismét ugyanúgy van elrendezve, mint azt az 1. és a 2. ábra kapcsán kifejtettük. A vízmértéknek görbületi sugara ismét egyenlő a (6) tárgylencse gyútávolságával. A vízmérték buboréka ebben az esetben is a készülék tartójának ingá-sakor úgy tér ki, hogyha a (7) célpont függélyesen a (6) tárgylencse alatt fekszik, a célpont képe a vízmérték (9) buborékával összeesik, bármily nagy is a (11) szemet a (6) -tárgylencsével összekötő irányzókészülék tengelyének elhejlása a függélyestől. A 3. és 4. ábrán csillagászati távcső van föltüntetve, amely a szemlélőnek fordított képet mutat. Az 5. és 6. ábra szerinti rajzokon az irányzószerkezet optikai rendszerébe a 1 képet visszafordító lencserendszer van beiktatva. Az 5. ábra szerint a képet visszafordító rendszer az első kép és a szemlencse közé van beiktatva. A tárgylencsét (12)-vel, a vízmértéket (13)-mal, a buborékot (14)-gyel, a szemlencsét (15)-tel, a megfigyelő szemét (16)-tal, a képet megfordító rendszert pedig (17)-tel jelöltük. (18 és 19) két gyűjtőlencse. Az optikai folyamaton mit sem változtatunk, ha a (12) tárgylencse első képsíkja mögé, ahol a (13) vízmérték fekszik, a (17) megfordító rendszert iktatjuk be, úgy hogy a tárgy képe a vízmérték buborékával ismét egy-