76342. lajstromszámú szabadalom • Irányzókészülék optikai képadó rendszerrel mozgó megfigyelő helyek számára
formán és egy irányban vándorol a látómezőn, amint ezt az 1—4. ábrák kapcsán ismertettük. Ha a vízmértéket a (12) tárgylencse első képsíkja helyett a második (20) képsíkban akarnók elrendezni, ekkor a kép, amint a vázlatosan jelölt sugármenetből minden további nélkül látható, a látómezőben fordított irányban mozogna, mint az 1—5. ábrák szerinti elrendezésnél. A (20) képsíkban elrendezett vízmértékkel, mint aminőt az 1—5. ábrákon tüntettünk föl, amelynek görbületi iránya a föld görbületével egyenlő, nem érnénk el a kívánt hatást. A cél képe és a vízmérték buboréka mindig ellenkező irányban mozogna. Hogy ezt elkerüljük, a 6. ábrán föltüntetett negatív görbületű vízmértéket kellene alkalmaznunk, p vízmérték görbültének ebben az esetben is az előtte elrendezett optikai rendszer gyúponttávolságával, vagy pedig optikai kifejezést használva, ama eléje iktatott rendszer ekvivalens gyútávolságával kellene egyenlőnek lennie, amely a (12, 17, 18 és 19) lencséből áll. Ebben az esetben a (21) vízmérték buborékát a föld vonzó erejét követő (22) golyóval kellene pótolnunk. A 7. ábrán megtört optikai tengelyű készüléket tüntettünk föl, amelynek optikai elemei az 5. ábrán föltüntetett készülék elemeinek megfelelnek. (23) a tárgylencse, (24) a vízmérték, (25) a buborék, (26) a szemlencse, (27) pedig a megfigyelő szeme. A megfordító rendszert (28)-cal, a fölső gyűjtőlencsét pedig (29)-cel jelöltük. Az alsó gyűjtőlencse a két (30 és 31) részből van összetéve és a vízmérték testét alkotja. A súgármenetbe két (32 és 33) tükör van beiktatva, melyek közül az utóbbi a (34) csavarkerékkel van összeköttetésben; e kerékbe a (35) csvaar kapaszkodik, amelyet a (36) állítókerékkel forgathatunk. A (33) tükör mindenkori hajlását a (37) osztásos dobról lehet leolvasni. Eme póttükörberendezés, segélyével, a vízszintes síktól tetszőleges hajlásban föltűnő célpontokat födhetünk a vízmérték (25) buborékával, úgy hogy a (25) buborék az irányzókészülék tartójának ingadozásától függetlenül nyújtja a képet. A 8. ábrán föltüntetett prizmás távcsőnél (38) a tárgylencse, (39) a szemlencse, (40) a vízmérték, amelynek teste gyanánt ebben az esetben is, mint a 7. ábra szerinti vázlatban, a két (41, 42) lencse szolgál; ez utóbbiak együttesen egy gyűjtőlencsét alkotnak. (43)-mal a képet visszafordító, tetőszerű élű prizmát, (44)fgyel pedig oly reflektort jelöltünk, amely a készülék beesési pupillájával összeesik, oly célból, hogy terjedelme lehetőleg kicsi legyen. (45 a 38) tárgylencse és a (41, 42) vízmértéklencsék közé iktatott prizmát jelenti, melynek (46) vetítőfölülete a (44) tükörnek a kép helyzetére gyakorolt optikai hatását egyenlítik ki. A (44) tükör a (47) •csavarkerékkel van szilárdan összekötve, melybe a (48) csavar kapcsolódik; utóbbi az (50) osztókörös (49) kézikerékkel forgathatjuk, (51)-gyei a (44) tükör záró kupakját, (52)-vel pedig a két párhuzamos fölületű záró lapot jelöltük. A 8. ábrán föltüntetett készülék használatát az 1. és a 2. ábra kapcsán előadottakból további magyarázat nélkül könynyen megérthetjük. Valamely célpontból jövő sugarakat a (44) tükör a (38) tárgylencsére vetíti, ahonnan azok a (46) vetítőfölületre jutnak, majd a (41, 42) gyűjtőlencsén áthatolva és a (43) prizma tetőlepjain megtöretve, végül a (39) szemlencsébe esnek. Ha a készülék tartója, például a léggömb vagy a repülőgép inog, úgy egy bizonyos célpontnak a képe a megfigyelő látómezőjében ide-oda vándorol, de egyúttal a (40) vízmérték buboréka is kitér a látómezőben és pedig ugyanoly irányban és mértékben, minthogy a (40) vízmérték a (38) tárgylencse képsíkjában van elrendezve és görbületi sugara a tárgylencsel gyútávolságával egyenlő. A (40) vízmérték buboréka szolgál tehát a repülőgép minden hossz- és keresztirányú i ngása közben a célpont beirányzására. A (49) kézikerék forgatásával a (44) tükröt úgy állíthatjuk be, hogy a (40) vízmérték buboréka oly