76329. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas, hangtompító, kicserélhető futólappal bíró kerék

ágyazva, míg a külső lamellarúgórendszernek tőlük oldalt fekvő, alsó végükön egyesített (e, f) lamellarúgói a belső (h) erősbítő koszorú egyik hullámgörbületéhez érnek és ezekkel meg vannak támasztva. Az egyes (e, f) lamella rugók közt lévő (a, b, e) hézagok valamely rugalmas anyaggal vannak kitöltve, pl. esz. tergaforgácsokkal, kefeszerüen kiálló drótkötegekkel, gummival vagy dróttal körültekercselt, kátrányozott nemezzel. Az így képezett futótalpat a két (d) és (g) külső koszorúból és (h) belső koszorúból képezett segédkoszorú veszi körül és kettős végű (1) csavarszögek egyesítik egy egésszé. A (d) külső koszorú alsó végén zárva van, fönt rugalmas lamellákban végződik ós a futótalpat mindkét oldalán karomszer üen körülveszi, mimellett fölső végével a rugalmas (g) külső koszorún, alsó végével pedig a rugalmas (h) belső koszorún nyugszik úgy, hogy a futótalp nyomóhelyén oldalirányban utánengedhet és így a futótalp kiszélesedhetik (lelapulhat). A (g) külső koszorú, mely fölső és alsó végén masszív módon zárva van és csak középső kiöblösödő, hullámos részében van larnellaszerüen alakítva, az (m) alapkoszorúnak (kerókkoszorúnak) kiálló (n) szélére támaszkodik és (o) szögekkel van ezen megerősítve. A (h) belső koszorú, fölső végével, a (d) és (g) külső koszorúk közé nyúlik úgy, hogy helyzete, ezekhez viszonyítva az (1) szögekkel biztosítva van. A (h) belső koszorú alsó, szabad végei vagy a külső koszorú (p) görbületéhez támaszkodnak, vagy ha a tekervény (1, i) meredekebben vannak kiképezve, az (m) alapkoszorú közepén elrendezett (r) horonyba kapaszkodnak úgy, hogy szintén meg vannak támasztva. Úgy a (g) külső, mint a (h) belső koszorú lamellaszerüen van kiképezve, azonban normális, tehát meg nem terhelt állapotban, a (b) belső koszorú (p) hulláma nem támaszkodik a (g) külső koszorúhoz. A futótalp működésének módja a kö: vétkező: A kerék gördülésekor az úttest egyenlőtlenségeit a földet legelőször érintő (k) rúgónyelvek és ezek töltése annyira fölfogják, míg az így meggörbült (k) nyelvek és töltésük a nyomást egyrészt a kerék gördülése irányában, másrészt a töltéssel együtt, oldalt az (e) és (f) rugórendszerek lamelláira elosztják és ezeket a középtől kifelé szorítják. Ezáltal az úttesttel való érintkezési helyen, a futótalp kiszélesedik (lelapul) és és így, kapcsolatban a menetirányban folytonosan exentrikusan utánengedő rugalmassággal, a menetirány biztosítását érjük el. Egyidejűleg azonban a (d) külső koszorú is lenyomódik úgy, hogy ez a (g) külső és (h) belső koszorúra hat és mindkettőt su_ gárirányú rezgésekbe hozza. Ezeket a rezgéseket még az is erősbíti, hogy a földdel való érintkezési helyen a (h) belső koszorúnak messzire kinyúló (p) görbülete a (g) külső koszorúhoz fekszik, ezt kifelé nyomja és ezzel ennek rezgéseit erősbíti. Ezek a rezgések azonban a futótalpra is visszahatnak úgy, hogy ennek az (e, f, k) nyelvek által előidézett rugalmassága befoyásoltátik és erősbíttetik. Ugyanez a hatás lépne föl akkor is, ha a (k) középső lamellarúgórendszert elhagynék. A futótalp fölhelyezése a kerékre úgy történik, hogy a futótalpnak egymásnak megfelelő rendszereit, mindét oldal felől, az U-alakú keresztmetszetű (i) gyűrűhöz illesztjük és a külső és a belső koszorúval az (1) cavarszögek segélyével egyesítjük, mire az egész gyűrűt az (m) alapkoszorúra illesztjük föl és az (o) szögek segélyével azon megerősítjük. Különösen nagy megterhelés esetén a (d) külső koszorút még a keréken az alája helyezett (s) erősbítő gyűrűvel lehet merevíteni. A 3. ábrán látható berendezés működése ugyanolyan, mint a most leírté. A szerkezet itt annyiban egyszerűbb, hogy a belső koszorú elmarad és a futótalpnak a segédkoszorúval (1) csavarszögek segélyével való összeköttetése helyett itt (t)