76276. lajstromszámú szabadalom • Visszalökés által töltött mozgatható csővel bíró fegyverek

gatóhíivelynek az elreteszelést előidéző hátrafelé mozgását egy, a záródugattyúban elhelyezett külön (T) rúgó létesíti, míg annak az elreteszelést megszűntető előremozgása annak következtében megy végbe, hogy az (A) hüvelynek a záródugattyúból kiálló vége a mozgó részek (cső és záródugattyú) hátrafutásánál a (P) iitközőfenékbe ütközik és ily módon a záródugattyúhoz viszonyítva előre löketik, mely mozgásánál az (al) csavarlécek a hüvelyt forgásnak indítják, ez pedig az (R) zárófej (r) zárószemölcseit az elreteszelést megszűntető helyzetbe forgatja. Az elreteszelés megszűntetése után az (L) csövet az (F) előretoló rúgó ismét előre tolja (6. ábra), míg a (K) záródugatytyút közvetlenül az elreteszelés megszűnte után a (j) orrával a (K) záródugattyú (k) kiugrása elé fogódzó (J) záróemelő a hátsó helyzetében mindaddig fogva tartja (14. ábra), míg a cső a mellső helyzetébe nem jutott, mikor a csővilla egy '(ml) toldata a (J) emelő egy másik (jl) orrába ütközik és annak első orrát kényszermozgásszerűen kikapcsolja (15. ábra). Ekkor a záródugattyút az (f) előretolórúgó a mellső helyzetébe hajtja és mikor ez ideérkezett, az előbb megfeszített és kényszermozgásszerűen szabaddá tett (T) rúgó, mely az (A) hüvelyt előretolja és az (R) zárófejet ily módon forgásnak indítja, az elreteszelést újból létesíti. A fegyver ezenkívül egyestöltésre is be van rendezve, mely célból az (N) forgatytyúrész forgathatóan van ágyazva és egy (n), illetve (o) kapcsolószerkezettel összekötve, mely a fogantyú beállításának megfelelően a csövet vagy az előretoló rúgóból kikapcsolja és az (M) csőburkolattal kapcsolja - mikor a fegyver egyestöltésre vagy az első lövésre van beállítva (22a ábra) —• vagy pedig ebből kikapcsolja és az (F) előretoló rugóval kapcsolja, — mikor a fegyver önműködő töltésre van beállítva. Ami már most a részleteket illeti, ezek következők: A 'záródugattyú (25—30. ábra) egy üreges hengerből áll, melynek mellső végébe az (r) zárószemölcsökkel ellátott (R) zárófej van becsavarva. Eme hengerben a hoszszanti irányban eltolható (A) forgatóhüvely van elhelyezve, melyet az ugyancsak a hengerben elhelyezett és egyrészt ennek belső föliiletén alkalmazott kiugrásba, másrészt a forgatóhüvely egy kivastagodására támaszkodó (T) rúgó tart a 25. és 26., valamint a 29. és 30. ábrán látható helyzetben, amelyben a hüvelynek hátsó, (a2) válldarabbal ellátott (Al) vége a záródugattyút képező hengerből bizonyos hosszúságú szakaszon kiáll. A hüvely mellső végén (35. és 36. ábra) csavarmenetalakú (al) lécek vannak kiképezve, melyek az (R) zárófej belső falán kiképezett, hasonló alakú (rl) hornyokba fogódzanak, úgy hogy a hüvely befelé és kifelé történő eltolódásánál a zárófejet a megfelelő irányban elforgathatja. Az elrendezés olyan, hogy a 25. és 26. ábrán látható helyzetben, melyben a hüvely (Al) része a záródugattyúból kiáll, az (r) zárószemölcsökkel biró zárófej az elreteszelő helyzetben legyen, a szemölcsök a csőfurat megfelelő bemaratásaiba fogódzanak és így a cső a záródugattyúval kapcsolódjék, mint az ilynemű fegyvereknél általában szokás. Az (A) forgatóhüvely eme helyzeténél a (T) rúgó megfeszítve nincs. Ha már most, — mint azt említettük — - a cső és záródugattyú visszafelé mozgásánál a hüvely (Al) része a (P) ütközőfeneket éri, a hüvely a záródugattyúba betolatik, ennek következtében a zárófej elfordul és az elreteszelést megszüntető helyzetbe jut, melyben a zárófej (r) szemölcsei a csőfurat bemaratásaiból kivezető hornyokban állanak. A záródugattyú hengeres falában oldalt a forgatóhüvely viszszatartására egy (C) záróemelő van alkalmazva, melynek két (c, cl) orra van és mely egy a hátsó végére ható rúgó nyomása alatt mindig oly helyzetben tartatik, amelyben a két orra az (A) hüvely (Al) részén alkalmazott (a) kiugrás pályájába nyúlik. Mikor a hüvely be van nyomva (27. és 28. ábra) és — mint azt