76276. lajstromszámú szabadalom • Visszalökés által töltött mozgatható csővel bíró fegyverek

már említettük — a zárófej zárószemölcsei az elreteszelést megszüntető helyzetben állanak, az (a) kiugrás a (C) emelő (c) orrára fekszik, oly módon, hogy a hüvelyt a megfeszített (T) rúgó hatása ellenében a kellő helyzetben tartja (6a. ábra). A hüvely külső állásánál, melynél a zárófej zárószemölcsei az elreteszelő helyzetben vannak, (25. és 26. ábra) a hüvely további kifelé mozgását a (C) emelő (cl) orra gátolja meg. A (C) emelő kiváltása, vagy oly működtetése, melynél a hüvely szabaddá tétele, illetőleg ennek kifelé mozgásának lehetővé tétele céljából a (c) orrot az (a) kiugrástól eltávolítjuk, akként megy végbe, hogy a (C) emelő hátsó vége a záródugattyú előre mozgásánál a (G) tok egy (gl) hornyából kilép és a tok falának ép részét éri, mint az a (7a. ábrán látható. Ezenkívül a záródugattyún egy lenghető (D) kar (14. és 15. ábra) is van alkalmazva, mely a csapalakú (d) toldatával forgathatóan van a záródugattyú falába ágyazva. Emez emelőnek hátul függélyes irányban lefelé nyúló (dl) karja van, mely arra szolgál, hogy a később leírandó módon a záródugattyút az (f) előretoló rugóval kapcsolni lehessen. Az (A) hüvelyben van ezenkívül az (S) iitőszög és (t) iitőszögrugó is elhelyezve (25- -30. ábra). A szóban levő kiviteli alaknál az ütőszög két részből áll, nevezetesen a mellső (s) rész mint különállódarab van a hüvelyalakú (sl) toldatával a szár mellső végére fölhúzva; a szár és az (s) rész között kulcstollszerűen egybefogódzó részek létesítik a kapcsolatot. A szár hátsó végén az (u) karima van kiképezve, melf alul egy villás (v) részt visel (1. a 25. stb. ábrát). Eme villás részben van az (E) biztosítóemelő fölfüggesztve, melynek hátsó végén lefelé nyúló (e) orra van, míg mellső végén szögletalakúan ki van vágva. Mikor az iitőszög meg van feszítve (29. és 30. ábra) ez az (E) emelő az utóbb említett kivágásával a forgatóhüvelyre fogódzik és ebben a helyzetben marad mindaddig, míg végül a záródugattyú előre mozgásának befejezte után az elcsattanószerkezet működtetésénél az (E) emelő az (e) orrára gyakorolt nyomás következtében ki nem kapcsolódik és így az iitőszög előre mozgását lehetővé nem teszi. Az elcsattantószerkezet, mely részletesen a 6., 7. és 8. ábrán látható, az (II) billentyűből és (I) elcsattantóemelőből áll, mely utóbbi mellső végén egy orral, az (i) elcsattantócsappal van fölszerelve. Ez az orr arra szolgál, hogy az (E) emelő (e) orrára hatva ezt az emelőt kiváltsa és így az ütőszög előrepattanását lehetővé tegye. Lényeges ennél a szerkezetnél az, hogy az elcsattantóemelő forgáscsapján egy az elcsattantóemelő eltolódását megengedő hasíték segélyével van ágyazva, és egy hátra felé álló ferde (il) toldattal van ellátva, melybe az (11) billentyűnek megfelelően alakított (i2) mellső orra fogódzik. Ennek megfelelően az elcsattantószerkezet részei a következő módon működnek együtt. A billentyű meghúzásánál ennek (i2) orra az (il) toldaton hátrafelé csúszik és ezenközben az elcsattantóemelő mellső végét fölfelé forgatja, úgy hogy az (i) orr az (E) biztosítóemelő (P,) orrára nyomást gyakorol. (8. ábra). Közvetlenül ezután, mikor az Iitőszög előrepattant, az elcsattantóemelő mellső karja az (i) orral egyiitt lefelé mozog, minthogy a billentyű visszahúzatása következtében az (i2) orr az (il) toldatból teljesen kikapcsolódott, úgy hogy az elcsattantóemelő az ezt befolyásoló és az (i) orr előbbi fölfelé mozgásánál megfeszített (i3) rúgó hatásának engedhet. Ha a billentyűt eleresztjük, akkor ennek előre mozgásánál az (i2) orr mellső, lejtős fölülete az (il) toldat hátsó éle mentén fölfelé fog csúszni, ez az elcsattantóemelőt a forgáscsapján előre tolja, míg az (i2) orr az (il) toldat fölső éléig nem ér, mikor az elcsattantó emelő az (i3) rúgó hatása alatt visszafelé pattan és (il) toldatával az (i2) orr alá kapcsolódik, mint az a 6. és 7. ábrán látható. Az elcsattantóemelő és billentyű föntebb leírt módon való együttműködése, nevezetesen, hogy áz (i) orral ellátott elcsat-