76187. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a parallaxis-szögnek és valódi távolságának föltüntetésére

Megjelent 1920. évi március hó 31-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. szabadalmi leírás 76187. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Eljárás a parallaxis-szögnek és a valódi távolságnak föltüntetésére. DR ING. BEGKMANN ERICH TANÁR HANNOVERBEN. A. bqelentts ufjt 1917 január fai 10-ike. Kl»őbbsége 1917 december hó 2-ika. Lövegek beállítási irányát gyakran célzó távcsővel állapítják meg, melyet a (G) lövegtől (1. ábra) bizonyos (a) távolság­ban állítanak "föl. Ha a lövegnek az ily módon megállapított irányt közvetlenül megadnók, akkor a lövés az (a) távolság­gal menne el a cél előtt. A lövegiránynak tehát a parallaxis-hiba kiegyenlítésére ((3) korrekciószöget kell kapnia. Ezen célból legegyszerűbben magát a parallaxis-háromszöget létesítjük kisebb léptékben oly módon, hogy a löveg és a célzótávcső közötti (a) távolságban két tengelyt (1. és 2. ábra) és külső végén csuklóval összekötött két rudat rendezünk el a két tengely sugara gyanánt ezen ten­gelyekben elcsúsztathatóan. Ha az egyik tengelyt a löveggel kapcsoljuk és annak (e) rúdját egy másképpen mért távolság­nak megfelelő értékkel kifelé toljuk, akkor az (a, e) és a másik tengely (e4 ) rúdja ál­tal alkotott háromszög a tényleges paral­laxis-háromszöghöz hasonló. A másik ten­gely a löveg helyes, korrigált beállítását adja meg, míg a két tengely beállítási kü­lönbség a (|3) korrekciószöget szolgál­tatja, mely differenciális hajtóművel föl­tüntethető. 1 A két tengelynek így keletkező korrek­ció szöge vagy beállítási különbsége gyak­ran rendkívül csekély lesz úgy, hogy a differenciális hajtómű útján való elegendő pontos föltüntetése a fogaskerekek el­kerülhetetlen osztási hibái folytán nem le­hetséges. Ha azonban az (a) és (e) távol­ságok számára különböző léptéket alkal­mazunk, akkor oly háromszöget kapunk, mely a tényleges parallaxis-háromszög­höz többé nem hasonló, annak tengelybe­állítási különbségei azonban még mindig a tényleges korrekciószöggel elég arányo­sak. Ha az (a) távolság léptékét pl. tízszer nagyobbra választjuk az (e) távolság lép­tékénél, akkor x /20 -os tényleges korrekció szögnek a két tengely beállításában mint­egy 5%-os különbség felel meg, mely a hajtóművel elég pontosan ábrázolható és a további alkalmazás céljára kivezethető. Ez a megoldás is bizonyos hátrányokkal jár, főleg azzaj, hogy a 360°-os szöget körülíró (e) rúd nagy teret igényel. Ezt a hátrányt azáltal küszöböljük ki, hogy az (a) értéknek megfelelő köz helyett a min­denkori távolságot ábrázoló (e) rúd irá­nyát rögzítjük és a (t) az (e) egyik pontja körül a nyers (a) célszögnek megfelelően forogni engedjük. Az (a) és (el ) metszés­pontjában fekvő tengely az (e) végpontja

Next

/
Oldalképek
Tartalom