76187. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a parallaxis-szögnek és valódi távolságának föltüntetésére

körül leng és csapágyában a korrigált (a+p) szöget írja le. Differenciális hajtómű segélyével vagy ezt az («+£) szöget magát vagy az (a) célszögtől való eltérését, vagyis a (|3) korrekció szögét kaphatjuk meg és egy csaphoz vezethetjük, melynek tengelye a térben rögzítve van. A hajtómű pl. a következőképpen rendezhető el: Az első (F) tengelyen (3. ábra) két egyenlő (Rl, R2) koronakerekeket rendezünk el, melyeknek egyike, (Rl), szilárdan van van összekötve a lengő (a) karral, míg a másik, az (R2) kerék, bizonyos távolságban az elsőtől lazán foglal helyet az (F) tengelyen. Meghajtását a másik (G) tengelyen szilárdan elrendezett (R3) keréktől kapja 1/1 áttételi viszonnyal. A két- (Rl, R2) koronakerék beállítási különbsége esetleg az (a) köz nagyításával nagyobbított korrekciószög, mely egy vagy két (Pl, P2) bolygókerék által fölvehető és a hajtóműből kivezethető. A rajzban két bolygókerék van elrendezve, melyek közül a (P) bolygókerék az (Rl, a P2) bolygókerék pedig az (R2) koronakerékkel áll kapcsolatban. Ha az (a) és (e) egyenlők, akkor természetesen elmarad az (a) köz egyoldalú növelése. Ebben az esetben az ezen célból osztással ellátott (e') rúdon a löveg és cél közötti távolságot leolvashatjuk, mely a célzóhelyen megállapított távolságtól lényegesen eltérhet. Ezért gondoskodni kell arról, hogy az (e) rúd egy a mért távolságnak megfelelő értékkel tolassék ki a tengely által és a kar (a) elfordulást végezzen, az (e) vagy (a-j-(3) előfordulást az (e')-hez képest a másik tengely körül. A tényleges (e) távolságnak leolvasása az (e) és (e') rudak metszéspontjában, a másik tengelyen történik. Magának a parallaxis-háromszög ábrájának még az a hátránya, hogy az (a) köz léptékének egyoldalú növelése az (a) és ((3) arányosságának észrevehető megzavarása nélkül csak szűk határok között engedhető meg. Jobb eredményt kapunk ebben a tekin- . tétben, ha a 4. ábra szerint a parallaxisháromszög helyett a derékszögű (FZA) háromszöget ábrázoljuk, melynek átfogója — (e) és egyik befogója = a. sin (a)-val egyenlő és melynek ((30

)-szöge a tényleges korrekciószöggel közel egyenlő, mindaddig, míg (e) a-hoz képest nagy. ^ .. , , „ a sin « . Ezen szog szamara (30

= — mely nagyság, pl. a következőképpen állítható elő könnyen: Két kapcsolt (C, D) tengely (5. ábra), melynek beállítási útja a mindenkori (a) értékének (tehát a célzótávcső beállításának) felel meg, egy-egy (a) hosszúságú íorgattyút hordanak, melyek ugyanazon irányban vannak fölerősítve. A két forgattyú (b) rúd útján van egymással öszszekötve, mely ily módon a két tengely összeköttetései egyenesétől számítva, az a. sin (a) kilengést végzi. Ez a (b) rúd egy a (B) tengely körül lengő (e) rúddal van kapcsolva, ahol is a kapcsolás a rúd oly helyén történik, mely a'(B) tengelytől egy a távolságnak megfelelő darabbll fekszik odébb. A kapcsolás helye tehát önműködően vagy kézi beállítással a cél távolságával változik. Az (e) rúd ekkor ((S0

) szöggel leng ki, melynek a. sin a. sin = e Ebben a mechanizmusban (a) számára tetemesen, pl. x-szer nagyobb lépték választható, mint (e) számára, főleg a (p) szög legalább is akkora lehet, hogy sinusával még eléggé megegyezik. Ekkor (íí1

) szög keletkezik, mely közel egyenlő (x (3 0

)-al és mely nagyobb értéke miatt jobban és tökéletesebben ábrázolható és továbbadható. Egyébként a (j3) szög és sinusa közötti arányosság megzavarása annak a hibának részleges kiegyenlítésével jár, (melyet (p0

) a tényleges korrekciószöghöz képest föltüntet. Azonkívül az utolsónak ismertetett művezetnél az egyik (a) értékről a másikra való átmenet lehetséges, egy másik célzóhely beiktatásának megfelelően. Csupán a forgattyúk hosszát kell .megváltoztatni,