76144. lajstromszámú szabadalom • Propellerhajtómű légi hajtóművekhez főleg nagy röpülőgépekhez
— 3 sel tehát nemcsak a dinamógép hatásos hűtését, hanem egyszersmind az ezáltal fölmelegedett levegőnek az explóziós motor számára előmelegített égési levegőként való hasznosítását érjük el. A 2. ábrán a propellertengely csapágyának a (c) elektromotorral való kapcsolata van bemutatva. A (d) propeller, a (27) tengelyével, egy (28) cspágyban van ágyazva. Az elektromotor szerkezete azonos a dinamógépével, mert, mint látható, a (3) tengely itt is (14) hosszbordákkal van ellátva, melyeken a (41 ) hézagok hagyásával egymás mellett elrendezett lamellákból álló (4) tekercselt fegyverzet van elhelyezve, míg ellenben a szintén (61 ) hézagok hagyásával egymás mellett elrendezett lamellákból álló (6) pólustest szilárdan van az (5) tokon megerősítve. Az elektromotor tengelye egy (8, 9, 12) sebességredukáló hajtómű útján van a (27) propellertengellyel összekötve. Ez a redukáló hajtómű az elektromotor nagy fordulatszámát a propeller számára kedvező kisebb fordulatszámra csökkenti.. A redukáló hajtómű megfordított, de egyébként lényegileg azonos szerkezetű, mint a dinamógép említett sokszorozó hajtóműve. Az elektromotornak a (28) propellercsapágyhoz való hozzáépítése hasonló módon, mint a dinamógépnél, az elektromotor (5) tokja, a redukáló hajtómű (11) tokja és egy, ezt a (28) csapággyal összekötő (131 ) tokrész útján történik. Az (5) tok, melyben a (29) kollektor is el van helyezve, hátrafelé egy hosszúra kihúzott, szivaralakú, (51 ) üreges testté van meghosszabbítva, mely hátrafelé folytonosan keskenyedik és egyrészt lehetőleg csekély Jégellenállást nyújt, másrészt ennek a hajtókomplexumnak a repülőgéppel való célszerű összekapcsolását teszi lehetővé, amint azt alább látni fogjuk. A ventilátorként működő elektromotor egy, vagy több, az (51 ) tok (24) terébe torkoló (25) nyíláson át levegőt szív be. Ezek a nyílások (31) süvegekkel úgy vannak irányítva, hogy a menetirány felé fordulnak, úgy, hogy a természetes légmozgás, ill. a propeller légárama a levegő beszívódását elősegíti. A beszívott levegő a (24) térben, a (23) vezető üreges testen át, a (21) gyűrűcsatornába és így a (14) bordákhoz vezettetik. A (4) tekercselt fegyverzeten és a (6) pólustesten keresztülszorított levegő a (15) térből egy, az (5) tok részei közt köröskörülfutó (32) nyíláson, vagy egyes apró nyílásokon át a külső levegőbe jut ki. Ezek a nyílások hátrafelé nyitottak, úgy, hogy a hátrafelé irányuló légáram ezekre szívósan képes hatni. Ily módon a levegőnek az elektromotoron való keresztüláramlását a léghuzam kétszeresen elősegíti. Ha a dinamógépnél lemondunk az előmelegített égési levegő beszívásának előnyéről, akkor ennél is használhatjuk a most leírt légvezetést A 3. és 4. ábrákon a (4) propellerből, ill. ennek (28) csapágyából (2. ábra) és a '(c) elektromotort, valamint a (8, 9, 12) redukáló hajtóművet tartalmazó (13\ 11, 5, 51 ) tokrészekből álló testnek egy kétfödelű repülőgép hordfölületei közt történő ágyazása van bemutatva (1. a 2. ábrát is). Erre a célra a repülőgép (33 és 34) hordfölületei közt kapcsolórudakat rendezünk el, ezeket megszakítjuk és a megszakítási helyek közt az egész komplexumot lényegileg a repülőgép hossztengelyével párhuzamosan beágyazzuk. Mint a rajzon látható, elül a hordfölületek közt két kapcsolórúd van elrendezve, melyek úgy vannak megszakítva, hogy négy, (35, 36, 37 és 38) részt alkotnak. A (35 és 36) fölső kapcsolórúdrészek a (33) fölső hordfölület (39) mellső hossztartóján a közös (40) csukló körül, a (37 és 38) alsó kapcsolórúdrészek pedig a (34) alsó hordfölület (41) mellső hossztartóján a közös (42) csukló körül forgathatóan vannak elrendezve. Másik végével a négy, (35—38) kapcsolórúd, a (43) csuklók közvetítésével, a (28) csapágyba, ill. a (131 ) tokba kapaszkodik (2. ábra), úgy, hogy a propellernek és az elektromotornak elül négy helyen való biztos ágyazását érjük el. A (44, 45) hátulsó kapcsolórudak azonosan képezhetők ki, mint a mellsők, azonban,
