75823. lajstromszámú szabadalom • Magas frekvenciájú váltakozóáramú gép

8 béli helyzettől kiindulólag a fegyverzet (B) oldala felől ismét mindinkább több erővonal halad a tekercsen keresztül, míg az (A) oldalon az erővonalak fokozatosan eltűnnek. Az (lf) ábrabeli helyzetben is­mét a maximális erővonal szám éretett el, mely azonban irányát tekintve az (lb) áb­rabelivel ellentett. Az (lg) ábrabeli hely­zetben az erővónalszám ismét gyakorlati­lag (0) értékre csökken, hogy a további forgás közben az (lh) ábrabeli helyzetben jsQiét maximumot érjen el. A fönt leírt folyamat ismétlődik ugyanúgy, mint az <lb) ábrabeli helyzetből vaíó továbbfor­gáskor és csupán az előjelek változnak meg. A 2. ábra a tekercsen keresztülmenő erővonaláramlás változásának diagramm­ját mutatja a fegyverzet egy körülforgása alatt, mig 3. ábra a fegyverzet tekercselé­sében ezalatt indukált feszültsége görbéjét ábrázolja. Az (a-c) részen egy teljes rezgés és a,,z (e-g) részen egy második teljes rez­gés látható. Az egész (a-g darab egy fél fegyverzetfordulatnak felel meg úgy, hogy egy teljes körülforgás számára négy teljes áramperiodust kapunk, mig ellenben a közönséges váltakozóáramu synchron­generátor ugyanezen szögfordulás alatt csak egyetlen teljes periódust szolgáltat. Emellett megjegyzendő, hogy a vas által szenvedett átmágnesezéseknek száma a lálálmány szerinti gépnél^ ugyanannyi, wint a közönséges synchrongenerátornál A keletkező váltakozóáram frekvenciájának vas átmágnesezési frekvenciájához való ^zonya tehát a találmány tárgyát ké­pező gépnél négyszer oly kedvező, mint í z eddigi gépeknél. A sarkív növelésével az (lc), 111. (le) áb­rabeli helyzet és az (ld) ábrabeli helyzet közötti szög csökken úgy, högy ha a sark­ívet kellő nagyságura méretezzük, az (lc) 111. (le) ábrabeli helyzetek összeesnek az (ld) ábrabeli helyzettel, miáltal egyes rez­gések közötti (c-e) szünet eltűnik. A 12— 14. ábra mutatja ennek keresztülvitelét. Itt a fegyverzet sarkíveinek a mezőmágnes­rendszer sarkíveihez való viszonya na­gyobb, mint az (la—li) ábrabeli gépnél. Ezen eltérés az erővonaláramlásnak a 13. ábrában föltüntetett lefolyását eredmé­nyezi. Ezen esetben a fegyverzettekercse­lésen keresztülmenő erővonalak számának változásánál a szokásos módon a sinus­rörvényt vettük föl. A 2. ábrával való összehasonlítás mu­tatja, hogy az egyes rezgési csoportok kö­zött a szünetek eltűntek. A 14. ábrában föl­tüntetett megfelelő feszültségi diagramm a 3. ábrabelitől abban tér el, hogy két-két periódusból álló egymásra következő két csoport előjele föl van cserélve. A fészült­ségi görbe ugyan annyiban mutat bizo­nyos asimetriát, hogy két-két normális periódus egymással egy kétszeres tar­tamú, de ugyanoly amplitúdójú félhul­lámmal van összekötve. Ezen hiányt szük­ség esetén a sarkívnek megfelelő csökken­tésével meg lehet szüntetni, miáltal az il­• lető hullámok amplitúdója az időtartam rovására növeltetik. A feszültségi görbe nagyobb szabályos­ságát azzal is elérhetjük, hogy a gép me­zőmágn^seit nem egyenárammal, .hanem váltakozóárammal gerjesztjük, melynek frekvenciája célszerűen a gép frekvenciá­jával synehron vagy ennek többszöröse. Ezen gerjesztés olyként eszközlendő, hogy azon pillanatban, amidőn az (ld) ábrabeli helyzet éretett el, a gerjesztőáram meg­fordul. Ekkor a (d-g) darabon az összes értékek előjele megváltozik, hasonlóképen fordulnak meg a (g-i) darabon az értékek, írtig ellenben a többiek előjele változatlan marad. Mig ilyként a 12—14. ábrabeli elrende­zéssel a synehron frekvenciának három­szorosát érjük el, addig váltakozóáramu gerjesztés mellett a frekvencia megnégy7 szereztetik. Ezen esetben természetesen a vas átmágnesezéseinek száma is megkét­szereződik. Ha tehát súlyt helyezünk arra, hogy ezen szám a váltakozóáram perió­dusszámához képest lehetőleg alacsoay

Next

/
Oldalképek
Tartalom