75823. lajstromszámú szabadalom • Magas frekvenciájú váltakozóáramú gép

legyen, úgy a 12—14. ábrában föltűnhetett foganatosítási alakot választjuk. Ha az egyenáramú gerjesztést meg akarjuk tartani, úgy a (c-e) között hiányzó pozitív félhullámot azáltal is létesíthetjük, hogy a mágnessarkokat a 4. ábrában föl­tüntetett módon egyes részekre osztjuk föl. A fegyverzet sarkiveinek megfelelő kiterjesztésével ekkor a mezőgörbe az 5. ábrában föltüntetett alakot veszi föl. 6. ábra az ennek megfelelő feszültségi gör­bét mutatja egy teljes synchron rezgés alatt. Ennélfogva tehát a fegyverzet egy fél fordulatára ill. általában egy fél synchronrezgésre 2.5 váltakozóáram pe­riódus esik, vagyis- egy teljes synchren rezgésre öt periódus fog esni. Igaz ugyan, hogy-ezzel a vas átmágnesezéseinek szá­ma ismét növeltetik, azonban azon kü­lömbséggel, hogy a fegyverzetnek két szomszédos sarknyúlvány között való át­menetekor a mezőváltozás nem (—N) és (+) között, hanem (N) és (O) között megy végbe. A vas tehát hasonlóan a 2. ábrában föl tüntetett esethez csupán > a másfélszeres átmegnesezésF frekvenciának van kitéve, míg ellenben az áram frekvenciája ötszö­rösre emelkedik. A „sarkok fölosztását természetesen még fokozhatjuk és a fegyverzet sarkívének kiterjesztésével a frekvenciának további növelését érhetjük el anélkül, hogy a fő­sarkok számát és a vas átmegnesezései­nek számát növelnők. A kívánt frekvencia elérésére mint már említettük, a fegyver­zettekercselések elrendezése fontos. Ha ézen föltételt nem vesszük kellőleg figye­lembe, úgy egészen eltérő feszültségi hul­lámok jönnek létre. Így pl. a 7. ábrában •föltüntetett elrendezésű tekercsek csupán a rendes synchron frekvenciát szolgáltat­nák. Ha azon állásból indulunk ki, mely a 7. ábrában föltüntetett állástól hátrafelé 90°-kal el van tolva, a két föltüntetett te­kercsben az erővonalak száma a sarkívbe való belépés pillanatától addig fokozód­nék, amíg a fegyverzet egész sarknyúl­ványa a mező sarka alatt fekszik. Ezután az erővonalak száma a sarkfölületek szé­lességének viszonyától függő ideig álland6 maradna és ismét csökkenne, amint a fegyverzet sarkfölülete a mező sarkát el­hagyja. Ennélfogva tehát a 8. ábrabeli, teljes vonallal kihúzott diagrammot kap­juk, mely egy teljes periódusnak felel meg. Az ezen mezőgörbéhez tartozó feszültségi diagrammot a 9. ábra teljes vonala mu­tatja, amelyből kitűnik, hogy egy teljes, synchron periódus alatt ugyancsak egyet­len váltakozóáram-periodus létesíttetik. Ha a fegyverzettekercseknek ezen el­rendezése mellett a mágnessarkokat a 4.. ábrában föltüntetett módon hasítjuk, úgy a 8. és 9. ábrában pontozottan jelzett dia­grammokat kapjuk úgy, hogy az előállított áram frekvenciája 3.5-szer akkora, mint a synchron-frekvencia, míg a vas átmegne­sezéseinek száma csupán megkétszerező­dik. Ezzel szemben az (la) ábrabeli te­kercselrendezés mellett a synchron frek­venciának négyszeresét érjük el. Természetesen a gyakorlati keresztülvi­telnél a fegyverzet vezetőit a fegyverzet hornyaiban rendezhetjük el szokásos mó­don. A tiszta átmérőtekercselés helyett a tekercselést az úgynevezett rövidített lé­péssel is készíthetjük. Kettőnél több sark­pár elrendezésénél a tekercselést ennek megfelelően kell változtatni. Magától érte­tődik, hogy vagy a fegyverzetet, vagy a mezőmágneseket vagy mindkét részt lehet forgathatóan elrendezni, mivel csupán a két rész relatív elmozdulása lényeges. A találmány továbbá homopoláris gépeken is alkalmazható. A kifejezett sarkokkal bíró fegyverzet használata magával hozza, hogy az erő­vonaláramlás a fegyverzet körülforgása közben a mezőben tekintélyes . ingadozá­soknak van alávetve. Ezen ingadozások elkerülésére, ill, gyengítésére csillapító tekercselést alkalmazhatunk, amint ez kü­lömben is szokásos. Ezen célra továbbá a gerjesztő átamkörbe önindukciót iktatha­tunk be. A legcélszerűbb azonban a fegy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom