75722. lajstromszámú szabadalom • Csőtörés esetén záródó csappantyú

pantvúként használható, mely céltól mind a két csappantyúszárny rézsútos fölülettél van ellátva. Az elülső csappantyúszárny ismét a rézsútos föliilettel szembenfekvő, beállítható (8) lemezzel van fölszerelve, amely közepe táján van a (7) tengely körül forgathatóan ágyazva. Ez lehetővé teszi, hogy a lemezt a (10) csavarorsó segítségével úgy állítsuk be, hogy a lemez és a rézsútos fölület bezárta szögalakú (9) tér, nyílásával akár az áramlással szembe, akár ellenkező értelemben legyen fordítva úgy, hogy az utóbbi esetben szívószerkezetként, előbbi esetben pedig torlasztó szerkezetként, a. létrehozott nyomásemelkedés révén hat. Az utóbbi beállítást a akkor választjuk, ha1

azt akarjuk, hogy a csappantyú előbb záródjék. Miként a rajzból kitetszik, a (8) lemez nem terjed a csappantyú széléig, hanem ennél bizonyos mértékben hátrább esik. A lemez megfelelő beállításával tehát a rézsútos föl illet többé vagy kevésbhé lefedhető és ez úton a hatásos fölület nagyobbítható vagy kisebbíthető. Hogy kazánrepedésnél a csappantyú záródását megkönnyítsük, a hátulsó esappantyúszárny alsó oldalára egy második (35) csappantyú van csuklósan szelelve, amely normális üzemben a szaggatott vonalakkal jelzett helyzetbe, azaz az áramlás irányába áll be, kazánrepedés esetén bekövetkező áram forduláskor ellenben leesik, s a (32) emelőnek a csappantyún elrendezett harmadik karjához illeszkedik. A gőznek beleütközése az áramlás irányára merőlegesen álló esap.pant.vúba megkönnyíti a rúgóelzáró legyőzését és evvel a csappantyú záródását. A 9. ábra a csőtörés esetén záródó csappantyúnak olyan kivitelét tünteti föl, amelynél a záró értelemben ható erőt az áramló közegnek nem ütközése, hanem torlódása létesíti. E célból az elülső csappantyúszárny hasonlóan, mint a 7. és 8. ábrán, beállítható (8) lemezzel van fölsz> relve, amely önmaga és- a csappantyúszárny között (9) torlasztási teret alkot. A csappantyú, miként a megelőző, 7. és 8. ábrabeli kiviteli példák kapcsán leírtuk, súllyal vagy rugóval van terhelve, amely terhelés egyrészt normális üzemben a torlódás záró hatású erejével szemben működik,-másrészt fokozott áramlási sebességnél a csappantyúnak a nyomástorlódás okozta elfordulásakor annak teljes záródását idézi elő. A csappantyú érzékenységének szabályozása vagy a terhelésnek a (33) csatvar segítségvei való változtatásával, vagy a (8) lemeznek a (10) csavarorsó segítségével való állításává],' vagv pedig mind a két beállítással történik, míg magának a csappantyúnak beállítása mint fölösleges elesik. Világos, hogy ennél a kiviteli alaknál a rézsútos fölületek mellőzhetők. ' A .10. ábra azt az esetet tünteti föl, amikor a rézsútos fölületek nem magán a. (3) csappantyún vannak kiképezve, hanem az egyik vagy másik vagy pedig, miként a rajzon, mind a két csappantyúszárny egy-egy külön ütközési fölülettel van ellátva. A csőtörés esetén záródó csappantyú olyképen is lehet kiképezve, hogy az áramlás okozta erő a csappantyúval kényszerű kapcsolatban lévő külön szerkezeti elemre hat, amely a fokozott áramlási sebességtől működésbe jutva, a csappantyút a teljes záródásához szükséges helyzetbe fordítja. Ennek a berendezésnek két kiviteli példája a 11. és 12. ábrákon látható. A 11. ábra föltüntette kiviteli alakban a csappantyú alatt és pedig az elülső csappantyúszárnyon (36) lemez van elrendezve, amelyet (37) csatlórúd köt össze a csappantyúval és amely csuklósan hozzáerősített állítórúd segítségével az áramhoz tetszőleges szögben állítható be. Ezt a lemezt az áramhoz képest olyan ferdeséggel állítjuk be, hogy az áramnak támadási fölülétet nyújtson úgy, hogy a fokozott áramlási sebesség okozta nyomásemelkedés elfordítsa, amikor is a ösappantyút kényszerkapcsolatánál fogva