75722. lajstromszámú szabadalom • Csőtörés esetén záródó csappantyú

osztva, amelyek közül a kisebbik van az áramlás irányával szembe fordítva. A nagyobbik csappantyúrész fölső oldalán rézsútos (a) fölülettel van ellátva,; amelyre az áram, irányának kazánrepedés esetén bekövetkező megfordulása folytán, a csappantyút záró értelemben hat. A csappantyút csakis az áramlás tartja nyitva. Az áramlás megszűntével a csappantyú már a nagyobbik csappantyúfélnek egyoldali túlsúlyától is záródik s az áramlás irányának megfordulásakor a nyomás zárva tartja. A 7. és 8. ábrák a csőtörés esetén zá* ródó csappantyúnak olyan két kivitelét tüntetik föl, amelyeknél a leírt kivitelektől eltérően a csappantyú teljes záródását annak a fokozott áramlási sebesség okozta elfordulása után nem a túlnyomás, hanem egv billentő szerkezet idézi elő. Ebben az esetben a (3) csappantyú (2) tengelye nem el tol tan, hanem a csappantyú közepén van elrendezve, s a, tok középvonalában van forgathatóan ágyazva. A 7. ábi'abeli kivitelben a tok külső oldalán a (2) tengelyre az eltolható (6) súlylyal terhelt (4) emelőkar van lazán forgathatóan szerelve, amely a (2) tengelyre ékelt (32) kétkarú emelőnek egyik, az (1) tok (5) ál 1 ítócsavarjával alátámasztott karjára támaszkodik, ily módon létesítvén a csappantyú nyitvatartásához szükséges erőt. Ha csőtörés esetén az áramlás a (3) csappantyút elfordítja, akkor a (32) emelő a (4) súlyemelőt mindaddig magával viszi, míg az utóbbi egyensúlyát elveszítve a másik oldalra, a (32) emelő másik karjára nem billen át a csappantyút teljesen elzárva. Az érzékenység fokát ismét vagy a csappantyúnak az (5) csavar segítségével való megfelelő beállításával, vagy pedig a nyitvatartó terhelésnek olyképpen való megváltoztatásával szabályozzuk, hogy a (4) súlyemelő helyzetét a (33) állítócsavannal, amellyel a (4) emelő a kétkarú emelőre támaszkodik, állítjuk megfelelően be. De szabályozhatjuk az érzékenység fokát mind4

a két beállítással is. Amint a rajzból kitűnik, a csappantyú rézsútos fölülete ennél a kivitelnél az előbbiekkél ellentétben az áramlás irányával szembe fordított csappantyúfélnek nem alsó, hanem fölső oldalán van kiképezve úgy, hogy a csappantyú záródásakor az ellenkező értelemben fordul. Ha, miként a rajzon látható, a másik csappantyú fél is el van látva és pedig az alsó oldalán, rézsútos fölülettel, akkor a csappantyú mind a két irányban biztosít úgy, hogy csőtörés esetén a gázvezetéket a kazántól, kazánrepedés esetén pedig a kazánt a gőzvezetéktől zárja el. A csappantyúnak ilyen alakítása főként váltakozó áramlású körvezetéknél szükséges. Ha továbbá a hátulsó csappantyúrész rézsútos fölületével szemben, mint az 1. ábrabeli kivitélben, beállítható (8) lemezt rendezünk el, akkor (

balról jobbra való áramlásnál egyrészt a csappantyút nyitvatartó további erő támad a szívóhatás folytán, másrészt hazánrepedés esetén az áramlás megfordulása, folytán bekövetkező torlasztó hatás a csappantyú záródását megkönnyíti. A 8. ábra föltüntette kivitel a billenő szerkezet tekintetében csak abban különbözik az imént leírt kiviteltől, hogy a (4) emelőt nem súly, hanem (34) rúgó terheli, amelynek fölerősitési pontjai kivül esnek a csappantyú forgástengelyében emelt,függőlegesen és pedig az áramlás irányával szemben eltolva. A csappantyú elfordulásakor a rúgó túl jut a csappantyú forgástengelyén és a csappantyút zárja. A rugóval vagy súllyal terhelt (4) emelő egyúttal arra is alkalmas, hogy segítségével a csappantyút kézzel zárhassuk, amely célból, miként a 8. ábrán látható, kézi emelőként van kiképezve. A 8. ábrabeli kivitel ugyancsak mind i a két iránvban való működésre van szánva I és pedig ismét akként, hogy balról jobbra való áramlás mellett csőtörés esetén záródó, jobbról balra való áramlás mellett pedig kazánrepedés esetén záródó csap-