75529. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényekből és alkatrészeikből a rossz íznek, szagnak keserűanyagoknak stb. eltávolítására
Megjelent 1919. évi november hó 25-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75529. szám. IV/h/1'. OSZTÁLY. Eljárás növényekből és alkatrészeikből a rossz isnek, szagnak, keserű anyagoknak stb. eltávolítására. JOHNSEN FRIGYES KERESKEDŐ HAMBURGBAN. A bajaUnt«« napja 1918 julius hó 1-je. Sok növény és alkatrészei, mint pl. levelek, gyümölcsök, gyökerek vagy gumók, vagy keserű anyagokat tartalmazó növények emberi táplálkozásra fölhasználhatók, azonban rossz ízük és szaguk miatt egyáltalában nem, vagy csak korlátoltan élvezhetők. így pl. a kukorica (kukoricaliszt) és egy pár répa- és salátafajta rossz ízzel és szaggal bír, míg a lupina, gesztenye, makk stb. keserű. Ezen növényeknek emberi táplálására való alkalmassá tételére több eljárás hozatott javaslatba, így pl. a rossz íznek eltávolítása, illetve javítása céljából a növényalkatrészek alapos főzés és gyakori leöntés után kisajtoltatnak, vagy aszaltatnak, vagy fölapríttatnak és azután aszaltatnak és emellett oxygén hatásának vetjük alá, vagy pedig keserű izüket fagyasztási eljárás, vagy vegyi vagy természetes sók alkalmazása által távolítsuk el. Azonban a gyakorlat igazolta, hogy ezen eljárások által fönti hátrányok csak tökéletlenül küszöbölhetők ki és hogy különösen a keserű íz tökéletesen el nem távolítható. Kísérletek igazolták, hogy az eddig ismert eljárások eredménytelenek, mert a keserű anyagnak hordozóját nem ismertük föl. Ezen hordozót már akkor kell eltávolítani, még mielőtt pl. főzés, fölaprítás, aszalás, fagyasztás vagy vegyi behatás folytán a sejtszövetek belsejébe hatol. A találmány tárgya ezen tény fölismerésén alapszik. Az eljárás szeiint a kezelés (aszalás, főzés, fagyasztás stb.) előtt a rossz izétől vagy szagától megszabadítandó növénynél, illetve alkatrészeknél a sejtanyagokat a növény-, illetve gyümölcsvíztől tökéletesen elválasztjuk. Ezen elválasztást előnyösen röpítőhatás igénybevételével röpítőgépekkel eszközöljük és az elválasztás támogatására az anyagot levegő vagy oxygén hatásának vetjük alá. A sejtanyagoknak a növény- vagy gyümölcsvíztől való elválasztása után mindkét alkatrészt szükség szerint megfelelően külön kezeljük. A gyümölcsvíz, mely a keserű anyagnak egyedüli hordozója, ismert mód szerint főzés vagy vegyi behatás útján keserűtleníthető és azután a sejt anyaghoz keverhető, vagy pedig mint külön anyag élelmiszer gyanánt földol gozható. nyomdámmá1*
