75514. lajstromszámú szabadalom • Cserzési eljárás, cserzőanyagok és eljárás előállításukra és megjavításukra

got lehet alkalmazni, különösen a levegő oxigénjét, ózont, hidrogénsuperoxidot, kálium bikromátot, káliumpermanganá­­tot, perklorátokat, perborátokat, perszul­fátokat, klórt és salétromsavat. Hogy ezen különböző oxidáló anyagok alkalmazásánál, ezen anyagok különböző természete szerint, a kromozás, nitráiás és klórozás stb. által a végterméknek cserzési és színezési jellege miként be­folyásoltatok, az az alább közölt példák­ból kiviláglik. Nagyon valószínű, hogy az oxidáláson kívül nitro- vagy klórosoportoknak be­hatása vagy króm-, ill. mangánsóknak képződése folytán még más konstitució­­nális változások is állanak be, melyek a cserzőhatást elősegítik. Különösen per­­szulfátoknak alkalmazására nézve meg­jegyzendő, hogy ezek nemcsak a kén­­savat. helyettesíthetik, mint kondenzáló­szert, hanem egyúttal oxidálóan. is hat­nak úgy, hogy a szül fonálásnak, konden­zálásnak és oxidálásnak egész művelete ezen anyagokkal egyetlen fázisban foga­natosítható. Az oxidálást. ekkor mindad­dig folytatjuk, míg a vett minták a kí­vánt tulajdonságokat mutatják. Az ekként kezelt termékek intenzive fokozott cserzőképességét az egyszerű kondenzálással oxidálás nélkül kapott anyagok cserzőhatásával szemben azon lehet megismerni, hogy az oxidált keve­rékben a bőr által abszorbeált részek mennyisége jelentékenyen növekedik, amikor is a kezelés szerint az abszorbeál­ható alkatrészekben való nyereség, az ed­dig ismert cserzőanyagokéval szemben 50.%-ig emelkedik. A jelen találmányt képező eljárás már most, amennyiben oxidált, szulfonált és kondenzált szénhidrogének ismeretesek vagy ismeretesekké válnak, ezen anya­gok cserzőképességének megismerésén és ezen anyagoknak a cserzésre való föl­­használásán alapszik, amikor is különö­sen ezen anyagokat közvetlenül oldódó cserzőanyagokkal keverjük, hogy azokat emezek révén szintén oldhatókká tegyük. Amennyiben oly anyagokat vág)’ anyagkeverékeket szuifonálunk, konden­zálunk és oxidálunk, melyeket eddig nem vetettek alá ezen műveleteknek, ter­mészetesen új végtermékek is keletkez­nek, amikor is a találmány ezen új anya­goknak előállításában is áll. Ugyanez áll a szulfonálásnak, kondenzálásnak és oxi­dálásnak az új célnak megfelelő fogana­­tosítási módjára is, különösen a konden­­zálási műveletnél, amikor ez lehető nagy kondenzálási fokot akar elérni, és az oxi­­dálási műveletnél, amikor ez oly erős oxi­dálást akar elérni, mint amely körülbelül a kinonjellegnek felel meg. Ha. bizo­nyos kiindulási anyagoknak, nevezetesen többé-kevésbé könnyen kondenzálódó és többé-kevésbé könnyen oxidálódó anya­goknak keverékét egy egységes eljárás­ban kezeljük, mely a különböző kiindulási anyagokra különbözően hat, akkor arra kell ügyelnünk, hogy az oxidálást és kon­­denzálást ne hajtsuk oly messzire, hogy az egész keverék vízben való oldhatósá­gát elveszítse vagy hogy annak vízben való oldhatóságát közyetlenül oldódó anyagok adagolása által ne lehesen újra visszaállítani. 1. Példa. Fenoloknak vagy krezolnak és koncen­trált kénsavnak egyenlő mennyiségeit kavarás közben keverjük. A reakció­­meleg által fölhevített keverékhez annak lehűtése után, valamely 40%-os formal­dehidoldatnak 15%-át adagoljuk. A víz­zel 1 -17 fajsúlyig kevert reakciós keve­réket koncentrált salétromsavval addig kezeljük először is hidegben és azután melegben, míg a hígított vizes oldat vas­­sóoldatokra már nem reagál kék színnel. Ezen terméknek a cserzésre való fölhasz­nálása céljából legelőször is a feles sav­nak legnagyobb részét valamely alkábá­val neutralizáljuk és az oldatokat vízzel a növényi cserzőanyagokkal történő cser­zésnél használt cserzőleveknek konzisz­tenciájáig hígítjuk. A cserzési eljárás számára ismert mó­

Next

/
Oldalképek
Tartalom