75514. lajstromszámú szabadalom • Cserzési eljárás, cserzőanyagok és eljárás előállításukra és megjavításukra

dón előkészített bőrt ezen oldatokban föl­akasztjuk vagy ezen oldatokkal a cserző­hordóban a teljes megcserzésig kezeljük. A kész bőrök igen erősek és bamássárga színűek. 5. Példa. Fenoloknak vagy krezolnak és koncen­trált kénsavnak egyenlő mennyiségeit kavarás közben keverjük és formaldehid­del kezeljük épp úgy, mint ahogy ez az 1. példánál előadatott. A reakciós termé­ket. 20%-os vizes káliumbikromátoldattal vízfürdőben addig hevítjük, míg ezen vassók hatására már nem, mutatnak kék színt. A cserzéshez való fölhasználás ugyanaz, mint ahogy ez az 1. példánál előadatott. A kész bőr szalmasárga és valamivel lágyabb, mint az 1. példa sze­rint cserzett bőr. 3. Példa. 40 rész fenolt vagy krezolt 40 rész ká­liumszulfáttal és 20 rósz vízzel vízfürdő­ben fölhevítünk, minek megtörténtével a keverékhez 10% formaldehidet adago­lunk. A reakciónak befejezése után a ka­pott. anyagnak 80 részét 20 rósz kálium­­perszulfáttal keverjük és a keveréket kö­rülbelül 120°-ra addig hevítjük, míg a kapott terméknek vizes oldatai vassók hatására már nem mutatnak kék színt. A cserzéshez való fölhasználás céljából az oldatot alkálival majdnem teljesen neu­tralizáljuk; a cserzést a növényi cserző­anyagokkal foganatosított csei'zési el­járásnál szokásos módon történt előkészí­tés után végezzük el. A kapott bőr vilá­gos rózsaszínűnek és igen erősnek bi­zonyul. 4. Példa. Naftalinnak és koncentrált kénsavnak egyenlő mennyiségeit 140° C.-ra hevít­jük. A megejtett szül fonálás után 40%-os formaldehidnek 10%-át adagoljuk lassú kavarás közben. Ezen reakciós keveréket vízzel 1-15 fajsúlyig hígítjuk és az ol­datba ennek teljes telítettségéig klórgázt vezetünk be; a teljes telítettséget azon le­het megismerni, hogy az oldat, nem ab­szorbeál többé klórt. A feles klórt az ol­datnak fél órai főzésével eltávolítjuk, mi­nek megtörténtével a savfölösleget alkáli segélyével a gyengén savas reakcióig neutralizáljuk. A kapott cserzőanyag víz. ben meglehetősen nehezen oldódik, a cser­zésre való fölhasználásnál azonban az is­mert, vízben oldódó cserzőanyagok ol­datával kevertetik. Ezen oldatoknak fölhasználása a cser­zéshez a növényi cserzőanyagokkal foga­natosított, ismert cserzési eljárás szerint történik, amikor is sárga bőrt kapunk. 5. Példa. A 262.333. számú német szabadalom szerint savas gyantákból előállított cser­zőanyagnak vizes oldatát 20%-os kálium­­permanganátoldattal vízfürdőben kava­rás közben addig .keverjük, míg a per­­manganátol latnak vörös színe néhány per ■ mt’lva már nem tűnik el. Ezen olda­tot. a gyengén savas reakcióig alkálival neutralizáljuk; a cserzéshez való fölhasz­nálás a növényi cserzőanyagokkal tör­ténő szokásos cserzési eljárás szerint tör­ténik. 6. Példa. Formaldehidet molekuláris arányban engedünk fenolra behatni, a keveréket a forrpontig hevítjük és abba egyidejűleg addig vezetünk be levegőt, míg a reakciós keverék vízben teljesen oldhatlanná nem vált. Fenolnak vagy krezolnak ugyanoly mennyiségét egyenlő mennyiségű kon­centrált kénsavval 120° C.-ra hevítünk. A szulfonálás befejezése után a reakciós keveréket lehűtjük és 40%-os formal­dehidnek 15%-ával keverjük, amikor is a reakciós keverék önmagát is erősen föl­hevíti. Ezen terméket, mely hideg vízben könnyen oldódik, fölmelegítés közben az előbb kapott oldhatlan terméknek oly mennyiségével keverjük, mint a milyent a vízben oldódó termék egy kolloidális oldat teljes képzéséig fölvenni képes. Ezen oldatot melegben addig kezeljük, vizes hidrogénszuperoxidoldattal, míg az

Next

/
Oldalképek
Tartalom