75513. lajstromszámú szabadalom • Cserzőanyagok, eljárás előállításukra és cserzési eljárásukra
kát oly külön cserzőanyagokkal hozunk össze, melyeket eddig hiányos oldhatóságuk miatt nem tekintettek cserzőanyagoknak. A jelen találmányt képező eljárás az ezen oldhatlan ílobaíénekaek illetőleg gyantáknak a növényi cserzőanyagokban való oldására használt azon ismert eljárásoktól, melyek ezen anyagoknak kémiai átváltozásán alapszanak, abban tér el, hogy az oldott flobafének illetve gyanták csakis kolloidálisan oldható állapotba vitetnek át, míg az eddig ismert oldóeljárások mind valóságos kémiai oldások voltak, melyek ennek következtében csak igen kis cserzőhatást tudtak létesíteni. Ezen az úton azonban a csereanyagoknak egy új válfaját állíthatjuk elő. Ha ugyanis az említett, vízben oldható mesterséges cserzőanyagok bármelyikét igen nagy molekulájú termékké továbbkondenzáljuk, akkor vízben oldhatlan, gyantaszerű termékek keletkeznek, melyek éppen abban a tekintetben előnyösek a cserzésré, amelyben a csakis az oldhatóságig kondenzált termékek meg nem felelnek. A kétrendbeli terméknek keverésével azonban oly cserzőanyagot kapunk, melynek két alkotórésze egymásra éppen a kívánt hatást gyakorolja vagyis a gyenge hatású mesterséges cserzőanyag az erősebb hatású cserzőanyagra diszperzátor gyanánt szerepel és azt kolloidálisan oldja. Ezen cserzőanyagoknak előállításánál legcélszerűbben akként járunk el, hogy először is a gyantaszerű, oldhatlan kondenzációs termékeket állítjuk elő valamely fenolból vagy szénhidrogénből konednzáló anyagoknak hozzákeverésével vagy ezek nélkül. Á reakciónak befejezése után a reakciós termékekhez bizonyos mennyiségű, már alkalmazott vagy valamely más, az alkalmazottnál magasabb fenolt vagy szénhidrogént keverünk. A különböző diszperzátorok legkedvezőbb hatásukat a legkülönbözőbb föltételek mellett fejtik ki. Mig az ismertetett gyantaszerű anyagoknak egy része már igen kis mennyiségű diszperzátornak alkalmazásánál és igen alacsony hőmérsékletnél nagy mennyiségben oldódik, addig azoknak más része nagyobb mennyiségű diszperzátornak, magas hőmérsékletnek és légmentes edényekben fokozott nyomásnak alkalmazását igényli. Ennek következtében a kolloidális oldhatóságnak létesítésiére legalkalmasabb föltételek legelőször is esetről-esetre kísérleti úton állapi tandók meg. Az oldhatlan, gyantaszerű kondenzációs termékek a hozzákevert szabad fenol részben kolloidálisan oldhatóvá teszi és az ilyen vizes oldatok a nagy flottáién tartalmú növényi cserzőanyagokhoz hasonlóan hatnak. Az oldhatlan kondenzációs termékeknek a kolloidális alakba való átváltoztatására a szabad fenolokon kívül ezeknek szili fosává i, valamint a szénhidrogéneknek szulfo'savai és a fenolok és a szénhidrogének ezen szulfosavainak vízben oldható kondenzációs termékei is alkalmasak, melyek már egy magukban is mint cse rzőanyagok ismeretesek. Mindezen a föntebb ismertetett eljárások szerint előállított kolloidális cserzőoldatoknak jellegzetességei, mely oldatok oldhatlan anyagból és diszperzátorból tevődnek össze, abban állanak, hogy a diszperzátorban kolloidális állapotban jelenjelenlevő anyag kémiai tekintetben teljesen változatlan alakban van jelen és hogy ezen anyag a diszperzátorral csak igen laza, komplex-addiciós vegyületeket képez. Az oldhatlan anyagot ezért valamely savanyú kicsapó anyagnak, savnak vagy savanyú sónak az oldathoz való hozzáadásával teljesen változatlan alakban ki lehet csapni, viszont alkatinak vagy alkalisóknak hozzáadásával is. mét oldhatóvá lehet tenni. Ez utóbbi esetben természetesen teljes kémiai változás áll be. Ezen utóbbi reakció csak azért van fölemlítve, hogy utalás történjék ai'ra, hogy' ezen cserzőanyagoknak viselkedés«
