75513. lajstromszámú szabadalom • Cserzőanyagok, eljárás előállításukra és cserzési eljárásukra

mily rwudkívül hasonló a növényi cserző­­anyagohéhoz, melyek a eserzőléhöl sa­vaknak hatására kicsapódnak, alkaliák­­nak hatására pedig ismét oldatba men­nek. Az ösKzes eddig ismert mesterséges cserzőanyagok ezzel szemben ettől lénye­gesen eltérően viselkednek és savnak vagy más kicsapó anyagnak hozzákeve­résénél oldhatlan anyagokat nem válasz­tanak ki, ami annak jele, hogy ezek egé­szen más hatású termékek, mint a talál­mányt képező eljárás termékei. Példáit; 1. példa. Molekuláris keverékben for­maldehidet vagy formaldehidet leadó A’együl eteket, a reakciós terméknek for­­rási pontjáig fokozott hőmérsékletnél fenolra engedünk behatni. Az előállított, oldhatlan, gyantaszerű terméket, finom porrá törve, föl melegített, meghatározott koncentrációjú fenololdathoz állandó me­legítés közben mindaddig 'adagoljuk hozzá, míg a fenololdat koncentrációja szerint és az elérendő célnak megfele­lően telítve nincs. A telítettség arról is­merhető föl, hogy az oldatnak lehűtésé­nél a gyantaszerű termék a fenololdatból kiválik. Ezen cserzőanyagot a csávázási eljárásnál, cserzőgödrökben vagy cserző­hordókban foganatosított ismert módon lehet fölhasználni. 2. példa. Molekuláris keverékben for­maldehidet vagy formaldehydet leadó vegvöleteket a reakciós termékeknek for­rás! pontjáig növekedő hőmérsékletnél fenolra engedünk behatni. Az előállított gyantaszerű terméket igen gyenge fenol­oldathoz, mely egy cserzőhordóban van elhelyezve, az oldatnak kavarása és gyenge melegítése közben lassan mind­addig adagoljuk hozzá, míg a feololdat a gyantaszerű termékkel telítve n inosi Ila ez bekövetkezett, a cserzendő bőröket a cserzőhordókba helyezzük, melyeket mindaddig forgásban tartjuk, míg a gyantaszerű terméknek legnagyobb ré­szét a. bőr föl nem vette. Ezután újból, nagyobb mennyiségű fenololdatot ó« porrá tört, gyantaszerű terméket adago­lunk a cserzőhordóba és ezen műveletet a hordónak állandó forgatása közben mindaddig folytatjuk, míg a kívánt cser­­zési fok elérve nincs. 3. példa. Formaldehidet vagy formal­dehidet leválasztó vegviiletet kreozottal, mérsékelt hőmérsékleten mindaddig érintkezésben tartunk, míg az egész tö­meg oldhatlan, gyantaszerű termékké nem változott át. Ezen gyantaszerű ter­méket, finom porrá áttörve, melegítés köz­ben mindaddig vezetjük be fenol sulfo­­savnak meghatározott koncentrációjú, vizes oldatába, míg ez telítve nincs. A nyers termék cserzőanyag gyanánt az 1. vagy a 2. példában megadott módon használható. 4. példa. Naftalinnak, formaldehidnek és kén savnak megfelelő viszonyok között végzett kezelésével előállított, vízben old ható terméknek 1 kg-ját 1 kg. vízben mele­gítés közben föloldunk. Ehhez az oldathoz i'ó kg. porrá tört oly oldhatlan konden­zációs terméket adunk, mely ismert mó­don a vagy jí-naftolbol, magasabb hő­mérsékletnél állítunk elő. Ezt a keveré­ket, zárt tartályokban, körülbelül 2 atm. nyomásig hevítjük és az oldatot az oldat - lanul maradt termékről leöntjük Az. elő­állított terméket cserzőanyag gyanánt az 1. példában megadott módon használ­juk föl. Tapasztalatunk szerint továbbá az összes, ismert, növényi és bitumenes gyanták, viaszok, aszfaltok és az ezekhez hasonló földtermékek diszperziónak al­kalmazásával kolloidálisan oldhatókká tehetők. Földtermékeknek tekintjük mind­azokat a termékeket is, melyek a nö­vényi vagy bitumenes, gyantához ha­sonló olajokból, balzsamokból, szilárd vagy folyékony szénh id or j|én ékből, for­maldehideknek . vagy más kondenzáló szereknek alkalmazásával, nagy mole­kulájú vegyületekké kondenzáltattak ^ épp így azokat a termékeket is,. melyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom