75418. lajstromszámú szabadalom • Gőztisztító

Megjelent 1919. évi november "hó ll-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75418 szám. V/e. OSZTÁLY. GrŐBtiaztítÓ. ULRICI GERHARD JAKAB MAGÁNMÉRNÓK DÜSSELDORFBAN. A b*j«l«ntés napja 1918 augusztus hó 31-ike. A jelen találmány tárgya gőztisztító, mely előbb a tehetetlenség és a röperő hatásait használja tol a gőzben foglalt szilárd és folyékony tisztátlanságoknak a gőzből való kiválasztására, azután pedig az ütközés hatásait a tiszta gőznek a belőle már kiválasztott tisztátlanságok teljes helyi elkülönítésére. A mellékelt rajz ezen elv szerint működő gőztisztítókat tüntet föl. Itt (a) jelöli a tartályt, mely tetemesen nagyobb keresztmetszetű, mint a benne elrendezett (b), kanyareső. E cső falai folytonos görbét alkotnak, de sokszögalakú is lehet a cső. A eső köralakű keresztmetszete az. (O) gőzbeömlőhelyen (3. ábra) folytonosan, hosszúkás keresztmetszetbe megy át (4., 5., 6. ábrák), melyek a (b) esőnek az 1. ábra P—Q, J—M, ilL J—N vonalai mentén vezetett metszeteit mutatják), mimellett azonban a cső görbületei középpontjától legtávolabb eső csőfalrósz (a, d, e, f) körszegmens a 7—10. ábrákon, melyek az 1. ábra J—K, J—L, J4

M, ill. J—NT

vonalai mentén vezetett metszetek) megtarthatja eredeti körívalakját. Ebben az esetben a csőben hosszirányban haladó teknő képződik. A (b) cső ki eresztőn yílása többé-kevésbé szűk rést, vagy tetszőleges alakú fúvókát képez (0., ill. 10. ábra), és pedig, ha teknő van létesítve a csőben, ez a teknő a rés közepére esik (10. ábra). Az 1. ábra ;iz egyik foganatosítás! példa függélyes metszetét és a 2. ábra az 1. ábra Gr—H vonala mentén vezetett vízszintes keresztmetszetét ábrázolja, a 3—6. ábrák a cső kiképzés egyik és a 7—-10. ábrák másik említett foganatosítási alakjainak az 1. ábra fönt hivatkozott vonalai mentén vezetett keresztmetszetei. A (>., ill. 10. ábrákon négyszögletes alakban, esetleg hozzácsatlakozó teknővel föltüntetett keresztmetszetű kieresztő csőnyílás görbített, vagy kigyószerű is lehet, általában bárminő alakot vehet föl. A kieresztőnyí lássál közvetlenül szemközt (c) ütközőlemez van úgy elrendezve, hogy úgy az ezen nyílásból kiáramló gőz, mint a cső teknőjében a gőzből kiválasztott iszapvíz ferde szögben ütközik ehhez a lemezhez, és pedig úgy, hogy az iszapvíz előbb ütközik ehhez a lemezhez, mint a gőz és arra rárakódik, hogy azután a lemez hosszában lefolyjék róla. Utközőfalúl maga az (a) tartály fala is szolgál-