75187. lajstromszámú szabadalom • Irányzókészülék lövegekhez irányzótávcsővel és ezzel szilárdan összekötött megfigyelőtávcsővel, melyek okulárjai úgy vanna elrendezve, hogy azokat egyidejűleg különböző egyének használhatják

(c4) irányzó vona! a (c2) reflektorok for­gási tengelyére merőleges középső ma­gassági helyzetében vap. A (D) meg­figyelő távcső (d3) okulárcsöve (l. ábra) ferdén fölfelé irányul, hogy kényelmes be­tekintést tegyen lehetővé. A leírt irányzó készülék használata lég­hajókra való lövöldözés esetén, mint az ilyenfajta irányzó készülékeknél általá­ban szokásos az, hogy az irányzó tüzér a magassági é$ oldalirányzó gép segélyé­vel az irányzó vonalat állandóan a célra irányítva tartja, miközben a megfigyel/'­egyén az irányzó készüléket magassági és oldalirányban beállítja és az elsütést végzi. Az irányzó készülék lehetőleg kényel­mes kiszolgálása érdekében kívánatos itt, hogy az irányzó távcső okulárja lehetőleg mélyen, a megfigyelő távcső okulárja pe­dig aránylag magasan feküdjön. A körültekintő távcsőnek irányzó távcső gyanánt váló. alkalmazása tehát magadja annak lehetőségét, hógy a-két távcső köz­vetlen merev kapcsolata esetén a két oku­lár ezen kedvező magassági helyzetét ér­jük el, mert az okulár és a reflektorfej közt lévő, a körültekintő távcső sajátsá­gát képező térbeli távolság elég ' nagy, hogy a megfigyelő egyén és az irányzó tüzér kölcsönös akadályoztatását a mun­kánál kizárja. Ha a körültekintő távcső helyett más távcsövet használnánk, az irányzó és a megfigyelő távcsövek elkü­lönített elrendezése és külön kapcsoló tesi alkalmazása válnék szükségessé. Ilyen kapcsoló test elmaradása a jelen talál­mány tárgyát képező irányzó készülék­nek különösen kis helyre szorított építési módját biztosítja. Az irányzó és a megfigyelő távcsövek közvetlen merev kapcsolatából még azon további előny származik, hogy a két irányzó volnál párhuzamossága, mely a két távcső elkülönített elrendezése esetén, például a kapcsolat helyén alkalmazott il­leszkedési fölületek kikopása folytán, könnyen veszendőbe mehet, nagy mérték­ben biztosítva van. A körültekintő távcső alkalmazása to­vábbá még azon előnyt nyújtja, hogy az irányzó és a megfigyelő távcsövek irány­zóvonala, dacára annak, hogy a két oku­lár két különböző magassági helyzetben van elrendezve", megközelítőleg ugyanazon magasságban fekszik, ami annyiban külö­sen kedvező, mert a védő pajzs irányzó hasítéka különben azonos körülmények közt kisebbre szabható. A körültekintő távcső továbbá az egyet­len távcső, mely minden nehézség nélkül, azaz optikai berendezésének változtatása nélkül rendezhető el, az irányzó tartón úgy, hogy az okulár a minden emelkedés­nél kényelmes betekintést lehetővé tevő, az emelkedési síkra keresztben álló hely­zetet foglalja el. Ez előnyök a leírt irányzó készülékkel fölszerelt lövegnek, különösen célszerűen berendezett léghajó ellen védekező löveg tulajdonságát kölcsönzik. Az irányzó távcsőnek körültekintő táv­cső gyanánt való kiképzése folytán azon­ban az ilyen löveg egyszersmind minden­féle irányzási módoknál használható tá­bori löyeg gyanánt való használatra is igen alkalmas. Tábori löveg -gyanánt való használatánál természetesen a megfigyelő távcsövet nem használjuk. Az irányzó készülék használhatóságát léghajókra való lövöldözés esetén nem be-i folyásolja az, hogy a (cl) reflektorpriz­mának magassági irányban való elállítá­sakor, a megfigyelő távcsőnek a körülte­kintő távcső ekkor nyugalomban maradó (c2) tokrészével való kapcsolata folytán, a két (d2) és (c4) irányzó vonal párhu­zamossága veszendőbe megy. Mert ilyen elállítás csak közvetett lövés esetében vál­hat szükségessé, tehát csak tábori, harc­szerű célokra való lövöldözés esetén, ami­kor, mint föntebb említettük, a megfigyelő távcsövet nem használjuk. Ez okból nem hátrány az sem, hogy a megfigyelő táv-1 eső tokja a körültekintő távcső (c2) tok^

Next

/
Oldalképek
Tartalom