75182. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus időzetgyújtó oly elreteszelő koronggal, mely az időzetgyújtó hajtóműve által elforgatott tengellyel súrlódás útján van kapcsolva

(E) gyujtórész forgatásával beállítjuk, -- mely gyujtórésszel az (al), {el) kötés útján van kapcsolva — a (D) tengelytől függetlenül lehet forgatni. Az (A) elreteszelőkorong a (D) tenge­lyen fölerősített (F) tányérrúgón (3. ábra) nyugszik, mely a (D) tengely egy­(dl) ki vastagítására támaszkodik. Az (A) elreteszelőkorong fölött lágy (gl) fémmel kitöltött (G) nyomódarab van alkalmazva, mely a 3. ábrán látható mó­don a (d2) csavarház hatása alatt áll az (A) elreteszelőkoronggal kapcsolatban. A (d2) csavarház a (D) tengely csavar­menetes (d3) csapjára van szerelve, mely csap az (A) elreteszelőkorongon ( nyúlik át és a (G) nyom ód arabba nyúlik be, hol azt a (dl) lágyfémkitöltés zárja körül. A (d2), (d3) csavarkötés segélyével az (A) elreteszelőkorongot a (D) tengellyel kapcsoló súrlódás nagyságát az (F) tá­nyérrúgó feszültségének változtatásával szabályozni lehet. A (dl)-ki vastagítás és a (d3) csavarcsap között a (ü) tengelyen egy a csavar-csap felé megvékonyodő négyoldalú (d4) hasába van alkalmazva, (3. ábra), mely részben az elreteszelőko rongnak megfelelően alakított nyílásába fogódzik be, mikor az elreteszelőkorong a 3. ábrán látható állásából az (F) tányér­rúgó hatása ellen tengely irányában elto­lódik. A gyújtó szállítási állásában ez a nyílás teljesen a négyoldalú (d4) hasáb fölött fekszik úgy, hogy az elreteszelőko­rong a gyújtó beállításánál akadály nél­kül elforgatható a (D) tengellyel szem­ben. Az elreteszelőkorong tengelyirányú el­tolódása annyiban előnyös, hogy az (al), (el) kötést rendkívül egyszerű módon lehet kiképezni, mert az elreteszelőkorong tengelyirányú eltolhatósága a kapcsolás önműködő kikapcsolására használható föl. Mint az főleg a 2. és 3. ábrán látható, elégséges, ha az elreteszelőkorongon egy evvel mereven kapcsolt (al) mozgatót, a beállítható külső gyujtórészen pedig egy evvel ugyancsak mereven kapcsolt (el) villadarabot alkalmazunk, mely a gyújtó t szállítási állásában az (al) mozgatót kö­rülfogja. Az (al), (el) kapcsolótagok el­rendezése olyan, hogy az (A) elreteszelő­korong tengelyirányú eltolódásánál egy­másból kikapcsolódnak. A leírt kapcsolás egyszerűségét az a körülmény biztosítja, hogy mindkét kapcsolótag mereven van, a tartójával kapcsolva, jníg az ismert kapcsolásoknál legalább az egyik kap-, csolótag tartójával szemben mozgatható. A lövésnél az (A) elreteszelőkorong a (G) nyomódarabbal együtt a tehetetlen­ség törvénye szerint, az (F) rúgó hatása ellen visszafelé pattan, és a (d4) négyol­dalú hasábon megszorul, mimellett, ennek élei az elreteszelőkorongba bevágnak úgy, hogy az elreteszelőkorong és a tengely között szoros kapcsolat létesül. A (gl) lágyfémkitöltés ekkor a (d3) csap csavar­menetei által képezett mélyedésekbe szo­rul és meggátolja, hogy az (A) elrete­szelőkorong a tehetetlenségi erő meg­szűnte után az (F) tányérrúgó hatása alatt eredeti állásába térjen vissza. Amint az (A) elreteszelőkorong a (d4) négyoldalú hasábon megszorult, az elre­teszel őkorongnak ekkor föllépő eltolódása következtében az (al) mozgató az (el) villadarabból kilép és az elreteszelőko­rong az időzetgyujtő hajtóművének for­gásnak induló tengelye hatása alatt ugyancsak forogni kezd, mire a beállított gyújtási idő eltelte után a (C) elreteszelő­tengely a (B) ütőrugót szabaddá teszi. Minthogy az elreteszelőkorong abban a pillanatban, melyben az (al), (el) kötés kikapcsolódott, a (D) tengellyel már me­reven van kapcsolva, a kötés kikapcsoló­dása után a (D) tengelyhez viszonyítva a tangenciális irányú tehetetlenségi erők hatása alatt, melyek maximális értéküket tudvalévőleg csak későn érik el, többé el nem fordulhat. Ennek következtében oly hibaforrást kapcsolunk ki, melyet elha­nyagolnunk nem szabad. A 4—6. ábrán látható második fogana tosítási alaknál az (A) elreteszelőkorong, — melynek négy keresztalakban elrende­zett (a2) karja van, — a külső élén (hl)

Next

/
Oldalképek
Tartalom