75143. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a torkolathorizonton kívül fekvő céltárgyak lövetésénél alkalmazandó irányzékbeállítás megállapítására

ság, melyet az irányzék jefeelt beállításánál, pz irányzék távolságbeosztásán le lehet olvasni. Ezért az irányzékállást nemcsak az (E) lövési szög, hanem az ehhez tartozó (A—B) lövési távolsággal is meg lehet határozni., (Z) valaftnely • a torkolathorizont fölött miagasan fekvő céltárgy, pld. léghajó, melynek (A— Z) távolsága az (E) lövési szögnek megfelelő vízszintem (A—B) lövési távolsággal egyenlő, a (Z A H) terepszög, mely alatt a (Z) céltárgy látható. Ha a löveget ugyanekkora, lövési szög alatt irányozzuk be a (Z) céltárgyra, a röpülési pálya az (A—Z) lövési vonalat oly (Bl) pontban metszi, mely bár az irányzék az (A—Z) céltávolsággal egyenlő lövési távolságra van beállítva, általában nem esik össze a (Z) céllal. (Bl) tehát a terepszögek megfelelő találatpont és (A—Bl) az ehhez tartozó lövési távolság. Ha összes lehetséges értékeire kiszámítjuk a 'találatpontokat, melyek az (A—B) vízszintes lövési távolságnál ehhez a terepszöghöz tartoznak és ha ezeket a pontokat egymással görbe segélyével összekötjük, a (B Bl) görbét kapjuk, melyet röviden találatgörbének nevezünk. Légüres térben a taliálajtgörbe tudvalevőleg parabola, melynek tengelye a találatgörbéhez tartozó vízszintes lövési távolságot felezi és erre merőleges. Léggel telt térbein oly görbét kapunk, mely a partabolál megközelíti. Ha a találatgörbét oly poMrkoordináta rendszerre vonatkoztatjuk, melynek pollusa (A) polártengelye (A—H) a találatgörbe minden tetszőleges pontjának polgárszöge a terepszöggel, vezérsugara pedig a lövésítóvolság. Valamely egy adott vízszintes lövési távolságnak megfelelő tialálajtgörbe tehát amaz összefüggés polárkordinátákria vonatkoztatott grafikus ábrázolása, mely az illető vízszintes lövési távolság által megszabott irányzé'kállásnál a terepszög és a megfellelő lövésitávolság között főnéül. Miniden víziszintes lövési távolsághoz tehát mlás találatgörbe tartozók. A 2. ábrán 1000—6000 m. távolságra 1000 m. távolközökben a megfelelő találatgörbék vannak megrajzolva. Ezek a rajzon (T)-vel jelölt görbéik a függélyes lövésteret egyes mezőkre osztják, melyéket a céliniak megfelelő vízszintes lövési távolság megállapítására használunk. Ebből a célból csakis a (Z) célpontot kell az ábrába berajzolni. Legyen (Z) azon pont, mely a 2. ábrán a célpontot jelzi. Ha ez a pont magán a (T) találatponitgörbén fekszik, pld. mint azt a rajzon föltételeztük, a 3000 m-h ez tartozó találatpontgörbén, akkor az irányzékot csakis az illető' görbéhlez tartozó vízszin-. tes lövési .távolságra kell beállítani, tehát az adott esetben 3000 m-re, dacára annak, hogy a tényleges céltávolság a rajz szerint 3500 m. Ha a (Z) pont két szomszédos (T) görbe között levő mezőbe esik, becslés útján a kívánt irányzékállást könnyen meg lehet álllapítani. Minél több vízszintes lövési távolságra szerkesztjük meg a találatgörbéket, annál keskenhyebbek lesznek az egyes mezők é® annál pontosabb lehet a leolvasás. A 2. ábrán a (Z) pont, a terepszög és ai lövésitávolságok viszonyainak grafikus ábrázolását poliárkoordináták alapul vételeivel végeztük, de természetes, hogy épp oly jól lehetne miás grafikus ábrázolási módot is használni. Az ekkor kapott görbéket ugyancsak találatgörbékniek nevezzük. A 3. ábrán a 2. ábrán látható viszonyokat derékszögű koordináta-rendszer alapul vételéivel ábrázoltuk. Eme koordinátai-rendszer abszcissza tengelye (A X), ordinátatenigelye (A Y), a terepszögek ennél az ábrázolási módinál ordináták, a megfelelő lövési távolságok pedig abszcisszák gyanánt vannak fölrakva. Ennek megfelelően a (Z) célpont helyzetének ábrázolásánál a célpont terepszögét ordináta, távolságát pedig abszcissza gyanánt kell fölriakni. A (T) taflálatgörbék, melyeket eme grafikus ábrázolási módnál kapunk, természetesien más alakúak, mint a 2. ábráin látható görbék. További, ,a szóban levő viszonyok ábrázolására igen alkalmas ábrázolási mód a hengerkoordináta-rendszer. Ennél az ábrázolási módnál a terepszögeket alkalmas léptékben egy kör kerületén riaikjuk föl, az egyes ekként kapott pontokon a kör síkjára merőlegeseket állítunk, ezekre az illető terepsizögekhez tartozó lövési távolságokéit rakjuk föl és ezek végpontjait görbék által összekötjük. Ezek a 2. és 3. ábrán látható (T) laláJiatgörbékniek megfelelő görbék mind oly hengerfölületen fekszenek, melynek álimíérője aima körével egyenlő, amelynek kerületén a lerepszögek vannak fölrakviai Ennél az ábrázolási módnál a 3. ábrán látható képet kapjuk, melynél a (H) henger paiáistfölületén levő (hl) görbék a

találatgörbék. Ha a hengerfölületet, melyen a találatgöirbék fekszenek, a (0°) terepsziögnek megfelelő ordináta mentén fölvágva és azután egy síkban kiterítve képzeljük, a 3. ábrán látható képet kapjuk. A 4. és 5. ábráin a találmány tárgyának első foganatosítás! alakja látható. Valamely körülbelül (90°) hosszúságú körsze-