75143. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a torkolathorizonton kívül fekvő céltárgyak lövetésénél alkalmazandó irányzékbeállítás megállapítására

3 -leien a {bl) leolvasó éllel ellátott (B) votnjalzó van forgathatóan ágyazva. A (bl) leolvasó él, mely a (B) vonalzó forráspontján megy keresztül, az (A) lemíez szélén a (B) vonalzó forgáspontjával koncentrikus (al) szögbeosztás fölött eltolható. Az (A) lemeznek a (bl) leolvasó él által érintett fölületén a 2. ábrán látható ábrázolási módnak megfelelően nagyobbszámú különböző irányzékállós esetére az (a2) találatgörbék vannak ábrázolva. A rajzon ennek világosabbá tételére csiak néhány ily görbe látható. Az ábrázolás alapjául választott polá'rkoordináta rendszer pólusa a (B) vonalzó forgásponljába, a po-Jáirtengeily pedig eme pontot az (al) terepszögbeosiztás zéruspontjával összekötő egyenesbe esik. Az irányzékállás, mely az egyes (a.2) találaitgörbéknek megfelel, alkalmas pontokon alkalmazott jelzésekkel, legelőnyösebben a megfelelő vízszintes lövési távolságok megadásával van jelezve. A (B) vonalzón a (bl) él mentén ugyanabban a léptékben, melyben az (a2) görbéik megrajzolásánál a lövéstávolságok föltűntelése történi, a céltávol Ságokat föltűnt ető' (b2) beosztás van alkalmazva. A (b2) beosztás nullpontja a (bl) leolvasó él és a (B) vonalzó forgástengelyének metszéspontjába esik. A céltávolság beállítására egy (cl) mutató szolgál, mely a (B) vonalzón a (bl) leolvasó éllel párhuzamostan vezetett (C) tolattyún van kiképezve. Hogy a leírt berendezés segélyével azt az irányzékbeállításl megállapíthassuk, miely valamely helyzete által megadott céltárgy eltalálására szükséges, a következő módom járiunk el. Elsősorban a (cl) mutatót a (C) tolattyú segélyével a (b2) beosztás amia pontjára állítjuk be, mely a eéllávtilságrijak felel meg Ezután a (B) vonalzót addig forgatjuk, míg (bl) leolvasó éle az (all) beosztásnak a céltárgy terepszögének megfelelő osztásvonalára nem fekszik. Most már azt az (a3) görbét keressük föl, mely a (bl) leolvasó élnek a (cl) mutató által jelzett pontjához legközelebb esik. Ha ez a, pont az egyik (a2) görbébe esiík, a keresett irányzékbeállílást közvetlenül leolvashatjuk, ha azonban két szomszédos Ía2) görbe közé esik, a kívánt ürányzékbeállításl becslés útján elég pontosain meg lehet állapítani. A 6—10. ábrán a találmány tárgyának másik foganatosítási alakja távolságmérővel kapcsolatban van ábrázolva. A távolságmérő ismert módon két közös (D) okulárnál bíró távcsőből és egy (dl) foga/mtyúkcrék által mozgatható állítőberendezésből áll, (6. ábra), mely utóbbi segélyével a két (D2) objektív átal létesített képet akként lehet eltolni, hogy azok az okulár látásmezejében egy helyen jelenjenek meg. Az ehhez szükséges eltolódás nagysága a célbavelt tárgy távolságának mlértáke, mely távolságot (a nem ábrázolt) beosztáson le lehet olvasni. A távolságmérő (D3) tokja két kélrészü (E El) csapágyban nyugszik, melyeket a,z (F) állványra szerelt (E2) lemez köt össze egymással. A tok a csapágyiakhan hosszanti tengelye körül forgatható. A (D3) tokon eigy (G) persely van forgathatóan, de el nem tolhatóan ágyazva, mely persely az (E) csapággyal akkor, mikor a persselyt az (É El) csapágyakban elhelyeztük, az (E) csapágy egy megfelelő hornyába fogódzó (gl) orr (8. ábra:) útján van akként kapcsolva, hogy ebben el ne fordulhasson. A (D3) tokra egy hengeres (H) dolb van fölhúzva, mely a tok hoszszanti tengelye körül foroghat ós két végén a tokkal mereven kapcsolt (d4) és (d5) gyűrűre fekszik. A (H) dob palástján a föntebb jelzett módon bengeirkoordináták alapul vételével szerkesztett (hl) találatgörbék vannak fölrajzolva, melyek közül a rajzon egyszerűség okáért csak néhány van föltüntetve. Az egyes (hl) talátllatgörbéknek megfelelő irányzékállások alkalmas helyen megfellelő jelzéseik, legelőnyösebben az ezekhez tartozó vízszintes lövésltávolságok által vannak j;

elezve. A (d4 d5) gyűrűkön egy (d7) leolvasó éMel bíró (D6) vonalzó van mereven fölerősítve, melynek a (H) dob forgástengelyével párhuzamosan futó és közvetlenül a dob palástja fölött fekvő (d7) leolvasó éle mentén (d8) beosztás van alkalmazva a céltávolságnak oly léptékben való jelzésére, melyben a (hl) görbék fölrajzolásánál a lövéstávolságpt ábrázoltuk. A (d8) beosztás nullpontja a (H) dob ama keresztmetszetsíkjába esik, mely a zérus lövéstávolságnak felél meg. A céltávolság beállítására egy (il) mutató (8.. ábra) szolgál, mely a (D6) vonalzón a (d7) éllel párhuzamosam vezetett (J) to-1 a Ily ím van fölerősítve. A (H) dobnak (h2) fogaskoszorúja van, (8. ábra), mely a (d5) gyűrű toldatába ágyazott (K) fogaskerékbe fögódzik. A (K) fogaskerékkel, mellyel a (KI) fogamtyúskerék indíthat forgásnak, egy (K2) tengely útján a (K3) hajtókerék van mereven összekötve, .mely a (G) perselyen alkalmazott (g2) fogasívbe fogpdzik. Minthogy a (G) persely az (E) csapággyal akként van összekötve, hogy ebben el nem fordulbalt, a (K3) hajtókerékmiek a (KI) fogantyúkerők egy fordulatánál a (g2) fogasíven le kell gördülnie. Ezenközben a távolságmérő (D3) tokja az (E El) csapágyakban a (K2) ten-