75073. lajstromszámú szabadalom • Kiegyenlítőberendezés ütköző nyomó vagy húzóerők által kétponton megtámadott készülékek pl. járóművek ütköző kászülékei számára

és (3) szögemeltyűknek a (4) és (4) csapszögek, mint fix pont körül való elfordító tendenciával a (130 és (13-) csapszögeket egymástól távolítani igyekszik. Következésképen a (130 és (13=) csapszögek a (14) összekötőríid (150 é (15-) réseinek kifelé eső végeire támaszkodnak, s a (14) összekötőrudat húzásra veszik igénybe. Ha egy szomszédos járómű két ütközője a most ismertetett ütközőkészülék (Ti) és T2) ütközőtárcsáit bizonyos erőkkel nyomja, úgy ezek az erők az (U0 és (U0 ütközőrudak irányában a (30 és (3=) szögemeltyüket a (40 és (40 csapszögek, mint forgópont körül az (ni) és (ti2) nyilak irányában elfordítják, következésképen az (50 és (5-) csapszögek eredeti (b) távolságát oly (b’) nagyságra növelik (2. ábra), mely a (10) rugók összeszorítása által előidézett nagyobb rugófeszültséggel, mint reakcióerővel beálló egyensúlyi helyzetnek megfelel. Az így előálló egyensúlyi helyzetet a 2. ábra tünteti föl, mely ábrában mindazok az alkatrészek, melyek eredeti helyüket megváltoztatták, fölül vesszővel vannak jelölve. Amiként az ábrából látható, az ütközőerők behatása alatt előálló ezen egyensúlyi helyzetben a (30 és (30 szögemeltyűk csapszögei egymáshoz közeledtek, a (14) összekötőrúdban alkalmazott (150 és (150 résekben a kocsiközép felé elmozdulva távolságuk az eredeti (a) méretről (a’) méretre csökkent. Az összekötőrúd húzó igénybevétele ekként megszűnvén, ez a rúd a benyomott ütközők beállását nem befolyásolja.

Míg egyenes pályán a két egymáshoz kapcsolt jármű (M) mellgerendái egymáshoz párhuzamosak és így (TI) és (T2) ütközőtárcsáknak a mellgerendától való távolsága mindkét ütközőnél egyenlő lehet (Cl* = C2X), kanyarulatban az egymáshoz kapcsolt jármüvek mellgerendáinak párhuzamossága megszűnik, következésképen a két ütköző kinyúlásai különbözők lesznek, amennyiben a kanyarulat középpontja felé eső végeik egymáshoz közelednek, másik végeik egymástól távolodnak.

A kanyarulat középpontja felé eső ütközők benyomódnak, a másik oldalon levő ütközők pedig ugyanannyival jönnek ki, tehát

(c“+d==2‘‘—d), még pedig anélkül, hogy a (10) rugók eredeti feszültsége s ezzel összefüggésben a két ütközőre gyakorolt nyomás lényegesen változnék. Ez a kiegyenlítés úgy következik be, hogy a 2. ábrában ábrázolt összenyomott ütközőszerkezet (30 és (30 háromkarú emelői (ni’) nyilak irányában elfordulnak. Az ilykép beállott ütközőszerkezetet a 3. ábra mutatja be, mely szerint az alkatrészek a kettős vesszővel (") jelzett helyzetet foglalják el.

Ha a jrámüvek egymással szorosan vannak kapcsolva és a (10) rugók már az egyenesben is a kezdeti feszültségen túl vannak terhelve, a (3) szögemeltyűk (Z) karjainak helyesen megválasztott hajlásszöge és hossza és a (15) rések hossza mellett a (14) rúd működése bármily kanyarulatban való beállás mellett sem áll be, tehát az ütközők bármily tetszőleges beállását sem befolyásolja.

A (14) összekötőrúd szerepe a 4. ábrából vehető ki. Ha egy szabadon álló kocsinál az 1. ábrában ábrázolt ütközőkészüléknek csak (TI) ütközőtárcsáját nyomjuk be és pedig eredeti (cl) kinyúlásáról (cl’”)-nyire, akkor a (T2) ütköző (c2"'-nyire jön ki, s a rudazat a 4. ábra szerinti, tehát az alkatrészek a három vesszővel jelölt helyzetet foglalják el.

A készüléknek ebben a helyzetében azonban az (50 és (50 csapszögek eredeti (b) távolsága nem maradt változatlan,. hanem megnövekedett, az (51 x) és (52x) pontok közötti új (b'”) távolság nagyobb lett, mint a terheletlen ütközőkészüléknek (b)-vel jelzett távolsága. Ez csak úgy lehetséges, hogy a (Ti) ütközőre ható benyomóerő hatása alatt a (10) rugók összenyomattak és így kezdeti feszültségük a (b) távolság megnövekedésének megfelelően annyira növekedett, hogy a rúgófeszültség, mint reakciós erő egyensúlyt tart a (Ti) ütközőre ható aktiv erővel. Ha tehát a (Ti) ütközőre működő aktiv erőt megszüntetjük, a rugók többterhelése megszűnik és azok az (50 és (50 csapszögeket újból az elérhető legkisebb (b) távolságra húzzák össze. Minthogy pedig ez a távolság (TI) és T2) ütközők terheletlen állapotában