74842. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék
_ 2 — tökéletes rugalmasságot és tartósságot biztosítanak, mert az ily módon képezett, hagymahéj szerűen egymásban fekvő rúgógyűrűk nagy rétegszáma még az egyes rúgók anyagának egyenetlenségeit is tekintetbe véve, átlagosan a keréktalp mindegyik helyén meglehetős egyenletességet biztosít. A rúgólemezek elhelyezkedésükre való tekintettel középső i észüktől végük fölé keskenyedően vannak kiszabva, oly célból, hogy azokat a gyűrűbe be lehessen illeszteni; az egymás alatt fekvő rétegekben a rúgólemezek egymáshoz képest eltolt illesztési hézagokkal fekszenek, tehát pl. egymáshoz képest a rúgószélesség felével eltoltan vannak elrendezve és a rúgók végei a lényegében u-alakú talpkoszorúszelvény pofái és a rugalmas gyűrű belsejében elhelyezett (4) lehorgonyzóelem közé vannak beszorítva. Emellett a külső rugók lemezeinek egyenes végein harántirányban bordákat vagy kinyúló (3l ) orrokat sajtolhatunk ki (7. és 8. ábra), melyek a talpkoszorú megfelelő mélyedéseibe kapaszkodva, a keréktalp tartását biztosítják. Az egyes rúgólemezek keresztmetszete egyenesvonalú vagy középen meghajlított is lehet, mely utóbbi esetben a rúgólemezek görbülete megközelítően a keréktalpgyűrű átmérőjének felelhet meg. A lemezrúgók által képezett rugalmas ívnek a kerék megterhelésénél, továbbá menet közben és lökések esetében rendszerint csak félköralakú része hajlik meg úgy, hogy az igénybevétel a lehető legelőnyösebb, amennyiben a rugók szabad részére terjed ki. Emellett ezáltal, hogy a rúgólemezek egymáshoz képest el vannak tolva, minden lökés a kerület nagyobb részére és több rúgórétegre vitetik át. A levehető profilált (2) talpkoszorú lényegében u-alakban van kiképezve, tehái az (5) fenékrészből és két (6) oldalpofából áll. Ez utóbbiak belső határoló fölületei ferdén leflé haladnak és a (7) csavarok meghúzásánál a (3) rúgókengyelek végeihez szoríttatnak; ugyanezt a hatást fejtik ki beFtilről a célszerűen körívdaraboknak kiképezett (4) lehorgonyzó ékek is. Ezen ékek a 2. ábrán látható foganatosítási alaknál hosszirányban ketté vannak osztva, oly célból, hogy a rúgógyűrű üregébe kényelmesebben bevezethetők legyenek, továbbá, hogy az ék két része között némi beállítási játék maradjon és ezáltal a két rúgókengyelszár kig eltérései kiegyenlíthetők legyenek. A (4) lehorgonyzórészek egyúttal keréktalpfenék gyanánt is lehetnek kiképezve. A (6) talppofák az ékszegmensek oldalpofáiba kapaszkodnak; ezen célból a talppofáknak a rúgókengyelszárakhoz fekvő szorítófölületei alatt kinyúló gyűrűálakú lécek vannak, melyek a rúgókengyelek alsó végei alá nyúlnak és rézsútos (8) fölületeikkel a (4) lehorgonyzórészekhez támaszkodnak, oly célból, hogy a talp belsejében fekvő ékeket lefelé húzzák és belülről a rúgószárakhoz szorítsák; ezt az odaszorítást a (6) oldalpofáknak kívülről való nekiszorításával együttesen a (7) csavarorsók hozzák létre. A 3. ábrán föltüntetétt foganatosítási alaknál a lemezrúgógyűrű üregében elren• dezett (4a) lehorgonyzó ék keresztmetszetben nincs megosztva. A talpkoszorú keresztmetszete itt is lényegében u-alakú, tehát az (5a) fenékből és a (6a) oldalpofákból áll. A talpkoszorú a pl. fából készült (9) bé lést tartalmazza, mely két szögalakú keresztmetszetű abroncsból áll; ezek az abroncsok a harántirányban átvezetett (7) csavarorsók meghúzásánál belső oldalpofáikkal a lemezrúgóívekhez fekszenek. A bélés célja, hogy a szükséges keréktalpszélesség vassúly megtakarítása mellett legyen elérhető. A (4a) ékszegmensek szo • ros meghúzása céljából a (10) csavarorsók vannak elrendezve, melyek fejükkel a keréktalp (5a) fenekéhez támaszkodnak és a fenék hornyában fekszenek, míg a csavarorsók csavarmenetes részei az ék hátsó részén megerősített (11) csavaranyalemezbe vagy magába az ékbe (4. ábra) vannak becsavarolva. A 4. ábrán keresztmetszetben látható
