74839. lajstromszámú szabadalom • Egyenkint tölthető fegyverként szolgáló gyors tüzelőfegyver

2 — szete a 8. ábra baloldaláról nézve, végül a 10—12. ábrák ennek a foganatosítási példának részletei. Az (!) köpeny csővel (1. 2. ábrák) szorosan összecsavart (2) závárzattest (3> mellső végével a lövegcső helyzetének határolása. A (2) závárzattestnek, kívül, legömbölyített élű, síkalakú fölületei vannak, belül pedig körkeresztmetszetű. A závárzatot egy simára leesztergályozott (4) tárcsa képezi, mely az (1) csövet pontosan tömíti és a (41, 42) lövedéktöltényre fekszik. A (4) tárcsa, hátsó meghosszabbításával, egy (5) üreges hengert alkot, melyet mellső oldalán a (6) závárzatcsavar zár el. Az (5) üreges henger, hogy a závárzat elreteszelésekor és kikapcsolásakor a (9) külső üreges henger forgó mozgásábap részt venni ne legyen kénytelen, egy kerületirányú horonnyal van ellátva, mely vezetékül szolgál a (7) pecek számára (2. ábra). Másik végén az (5) üreges hengernek (8) feneke van, mely a (9) külső üreges hengerbe illik pontosan be. Az (5) üreges hengerben a (10) ütőszög van elrendezve, mely az üreges henger (8) fenekében és (11) karimájával a hengerben vezettetik. Az ütőszög (12) csúcsa a (6) csavar központi nyílásán megy keresztül. Az (5) üreges ütőszöghengerben foglal helyet továbbá a (13) ütőszögrúgó, A (12) tőszögcsúccsal ellenkező végén a (10) ütőszög (14) kampóvá van kiképezve, melynek vége a (2) závárzattest (15) hornyában vezetődik. A (10) iitőszöget a (16) pecek tartja megfeszítve, mely a (18) kétkarú emelő (4. ábra) (17) fejével van összekötve. A (18) emelő forgási pontját képező (19) csap a (21) üreges test (20) nyúlványában van ágyazva. A (21) üreges testben (22) rúgó van elhelyezve, mely a (16) pecket folytonosan fölfelé nyomja. A (18) emelő szabad vége (23) él gyanánt van kiképezve, melyet a (25) forgatóemelő (24) orra a (22) rúgó hatása ellenében fölnyom és ezzel a (16) pecket lehúzza. Ezáltal a (10) iitőszög (14) kampója fölszabadul és az ütőszög a (13) ütőszögrúgó hatása alatt előreugrik. A (9) závárzathengeren (14a) nyúlvány van (1., 2., 4. ábrák), mely ,a (14) kampó egy hornyába nyúlik be. A závárzatnak egy lövés leadása után elforgássai történő fölszabadításakor (kikapcsolásakor) a (14a) nyúlvány a (14) kampót kissé viszszanyomja és ezzel a (10) ütőszöget, külön rúgó alkalmazása nélkül, nyugalmi állásába hozza. A töltőművelet közben a (14a) nyúlvány olyan helyzetben tartja a (34) kampót, mely biztosítékot nyújt az időelőtti elsütés ellenében, mert a (14) kampó a (16) pecek segélyével történő még túlkorai fölszabadulásakor is csak a (14a) nyúlványig ugorhatik előre, mikor is a (12) ütőszögcsúcs még el nem éri a töltény gyutacsát. Csak a (9) závárzathengernek a závárzat elreteszelése céljából történő elforgásakor forog el a (14a) nyúlvány annyira oldalra, hogy a (14) kampó teljesen szabadon ugorhatik előre. Ezáltal a löveg elsütése csak elreteszelt závárzat mellett lehetséges. A (14a) nyúlvány továbbá a (14) kampó minden elforgását meggátolja, mihelyt a závárzatot töltés céljából kinyitjuk és a (2) závárzattestbői kihúzzuk. A (14) kampó tehát biztosan jut be ismét a (15) vezetőhoronyba. Lehetőleg kis súly elérésére az (5) üreges henger, kívül, lehetőleg kis falvastagságra van leesztergályozva és a (26. 27) nyúlványok vezetik azt a (9) külső üreges hengerben. E henger falvastagsága szintén a megengeett legkisebb mértékre van leesztergályozva és a (28, 29) és (30) nyúlványok vezetik aztU (2) závárzattestben. A (9) henger végein (31, 32) szekmensek vannak a (2) závárzattesttel való elreteszelés céljából. A (9) külső üreges henger köpenyének egy helyén, a (10) ütőszöggel párhuzamosan, a (34) fogasrúd van beeresztve és beerősítve, mellyel a (7) pecek is mereven van összekötve. Kinyúló végén a (34) fogasrúdnak két, szélességén túlnyúló, a závárzat elreteszelésére való (35, 36) ferde nyúlványa van (7. és 7b. ábra). A