74834. lajstromszámú szabadalom • Fölhasítható csúcssínzár

lanatban az (r) csiga a baloldali (k) és a (z) fölület metszési pontjába érkezett úgy, hogy a két (b) és (c) emelő együttes elforgása me­het végbe a közös (a) tengely körül, miközben az (r) csiga a (z) fölületen gördül (10. ábra). Minthogy az (r) csigát a (z) fölület vezeti, tehát nem távolodhatik el az (a) tengelytől és minthogy egyidejűleg a (d, e) ütközők is egymáshoz támaszkodnak, ezért ismét két­oldaluan ható kapcsolat van a két (b) és (c) emelő közt. A váltó átállításának további folyamatában, úgyszintén a váltó fölhasításakor ez a fogana­tosítási példa is teljesen úgy viselkedik, mint a föntebb leírtak. A 11. és 12. ábrán látható foganatosítási példánál a (g) könyökcsuklókon elrendezett (r) pofák (gördülőcsigák vagy effélék) helyt­álló (z) és (k) fölületekkel működnek kampó­szerűen együtt és a (g, g) könyökcsukló moz­gását (szétnyílását) egy (d) hasíték határolja, mely az (a) tengelyen szintén lazán forogható (h) hajtóemelőben van kiképezve és a könyök­csukló csuklópontjával működik együtt. Mint a váltózár végállásából (11. ábra) és a közép­állásából (12. ábra) látható, ennek a fogana­tosítási példának ismét pontosan ugyanaz a működési módja, mint az összes, előzőleg le­írtaknak. Természetesen úgy a 9—12., mint az 1—4. ábrákon föltüntetett foganatosítási példáknál a (b) és (c) emelők külön-külön tengelyeken is ülhetnek és kölcsönös összekapcsolásuk egy­mással a könyökcsuklókon kiképezett ütkö­zők, ütközősinek vagy flexibilis vonóeszközök stb. közvetítésével létesíthető. Természetes továbbá, hogy az 5—10. ábrákon látható fo­ganatosítási példáknál is, az (St) állítórúdnak a könyökcsuklókba közvetlenül való beka­paszkodása helyett hasonlóan, mint a 11. és 12. ábrákon látható foganatosítási példánál, (h) hajtóemelők vagy pedig vezetékekben mozgó tolórudak is használhatók. A leírt csúcssínzárnak rugalmas (rugós csúcssines) váltóknál való alkalmazása ese­tén a tősinjétől éppen elálló csúcsinben a sa­ját feszültség tehermentesítése könnyen ki­egyenlíthető azáltal, hogy a két (b) és (c) emelő közé rúgó- vagy súlyhatást iktatunk be 6 — \ úgy, hogy ez a rúgó vagy súly a két emelőt egymásfelé forgatni igyekezzék. A zár min­denkori végállásaiban azután a rúgó vagy súly a holtállásában éppen elreteszelt emelő­höz támaszkodik és a másik emelőt a tősin­jétől éppen elálló csúcssin záródási irányáyal ellenkező irányban befolyásolja. Minthogy a leírt csúcssinzár nem magukon a csúcssineken van elrendezve, hanem csak hosszabb, a zár részeinek kellő együttműkö­dését igen kevéssé befolyásoló kapcsolórudak közvetítésével hat a csúcssinekre, ezért annak az ismert kampós csúcssinzárakkal szemben meg van az a nagy előnye, hogy a sinvándor­lástól független, ennek dacára azonban ama zárak kedvező állító- és elreteszelő útviszo­nyaival rendelkezik és azok jól bevált elve szerint működik. Míg azonban valamennyi, eddig ismertté vált csúcssinzárnál a váltó fölhasításakor va­lamelyik kerék nyomkoszorújának a fősínjé­hez fekvő csúcssin és a hozzátartozó fősin közé való beszorulása (beékelődése) folytán, a zár részei úgy összeszoríttatnak, hogy a váltó fölhasítása meg van nehezítve, sőt bizo­nyos körülmények közt teljesen lehetetlenné is van téve, addig a jelen csúcssinzárnál az ilyen esetleges beékelődés csak alárendelt szerepet játszik, mert itt ezeket az igénybe­vételeket az illető (b) vagy (c) emelő holt­állása közvetlenül fölfogja, anélkül, hogy azok gátló módon visszahathatnának az elreteszelő szervre. Minthogy már most, amint az a föntiekből kitűnik, valamelyik kerék riyomkoszorújánalc a tősin és az ezen tősinhez fekvő csúcssin közé való esetleges beékelődése semmi körül­mény közt sem akadályozhatja meg a reteszt fölszabadító (kireteszelő) folyamat végbeme­netelét, ezért a jelen csúcssinzárral kisebb csúcssinnyílással is megelégedhetünk, mint az ismerteknél, anélkül, hogy ezzel a váltó föl­hasítását veszélyeztetnők úgy, hogy egyrészt munkamegtakarítás foft'tán a váltó átállítása megkönnyíttetik és másrészt, rugalmas vál­tóknál, tősinjétől éppen elálló csúcssin hajlí­tási igénybevétele és ezzel rúgóhatása is ki­sebbedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom