74781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogén-oxigén és nirogén-hydrogén vegyületek előállítására tüzelőanyagoknak a levegő útján való elégetésére az atmoszférikusnál nagyobb nyomás alatt

Megjelent 1919, évi augusztus lió 18-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74781. szám. IV/hl. OSZTÁLY. Eljárás nitrogén-oxygén és nitrogén-hydrogén vegyületek előállítására tüzelő anyagok a levegő útján való elégetésére az atmoszférikusnál nagyobb nyomás mellett. bender oszkár mérnök potsdamban. A bejelentés napja 1914 junius hó 23-ika. Ismeretes, hogy kémiai reakciók nascenselemek jelenlétében gyorsabban és tökéletesebben mennek végbe. Kitűnt, hogy ha vizet finoman elporlasztunk, s azután egy tüzelőanyag égési levegőjéhez vagy magához a tüzelőanyaghoz megfelelő mennyiségben hozzá keverjük, akkor a víz többé vagy kevésbbé alkatrészeire bomlik. A levegőben kereken 21% oxigén van, melyek az égési gázokban mint szénsav, szénoxyd és oxigén maradék Összesen 21%-kal ki is mutatható. Ha azonban, mint említve volt, a vizet finoman elporlasztott állapotban megfelelő mennyiségben egy generátor égési anyagához vagy égési levegőjéhez hozzávezetjük, s az elégést nyomás alatt engedjük végbemenni, akkor a levegő vagy az égési anyag összenyomott állapotánál fogva abban a helyzetben lesz, hogy nagyobb mennyiségű finoman porlasztott vizet vehet föl. Kitűnt, hogy ily módon jelentékeny mennyiségű finoman porlasztott víz, pl 1 kg. kőszénre egészen 0.800 kg. víz 1 atm. túlnyomással keverhető el s akkor az égési gázokban a szénsav, szénoxyd és az oxigénmaradék összesen már nem 21%, hanem egészen 26%-ig is fölmegy úgy, hogy kereken 13% szénsav és 13% oxigén vannak az égési gázokban fölöslegben. Ebből látszik, hogy az atmoszférikus levegő o<igénje mellett, mely tehát csakis 21%-ot nyújthat, még egy további mennyiségű oxigén szerezhető a vízből, ennek vegybontása által és a jelen esetben 26%-ból összesen 5% oxigén vízből keletkezett míg a H20 képlet szerint 10% hydrogén más módon kellett hogy a reakcióba lépjen. Az égési gáznak vizsgálata azt eredményezi, hogy nagyobb mennyiségű nitrogén-oxigén vegyületek mellett még további nitrogén-hydrogén vegyületek keletkeznek. A víz tehát jelentékeny mennyiségben szétbomlott, az alkotó elemek in statu nascendi a reakciótérbe kerültek és nitrogén-oxigén vegyületnek részbeni képződése mellett megfelelő mennyiségű nitrogén-hydrogén vegyületek is képződtek. A nitrogénvegyületek képződése legintenzívebben azon helyeken történik, hol a | legnagyobb hőmérsék uralkodik. Ezen he-