74781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogén-oxigén és nirogén-hydrogén vegyületek előállítására tüzelőanyagoknak a levegő útján való elégetésére az atmoszférikusnál nagyobb nyomás alatt

lyeken természetesen tehát megfelelő hirtelen lehűtésekkel arról is kell gondoskodni, hogy a legnagyobb hőmérséknél irfég egyensúlyi állapotban lévő nitrogénvegyületek fixirozva maradjanak. A legnagyobb hőmérsék pl. szilárd tüzelőanyaggal fűtött generátornál természetesen az *égési anyag azon rétegében van, ahol a szén az oxigénnel vegyül s ezért szükséges, hogy ezen a helyen egy lehetőleg intenzív, hirtelen lehűlést alkalmazzunk. Ezt legcélszerűbben fémfölület által érjük el. amely íölület célszerűen egy hűtőanyaggal, pl. vízzel vagy levegővel hűtve lesz. A jelen esetben egy rostélyrendszert alkalmazunk, melyet vízzel hűtünk. Az elégés oly módon történik, hogy a szénnek legerősebb oxidációja a hűtött rostélyfölületen történik, míg a hamú és a maradékok a hirtelen lehűtés folytán a rostélyon keresztül hnllanak. •Ezáltal egyidejűleg a nitrogén az oxigénnel, 111. a hydrogénnel eg}' meghatározott egyensúlyt! arányba fog jutni, s így a gázok (vegyületek) a hűtött fémfölület által hirtelen lehűttetnek s fixiroztatnak. Ezáltal nagymennyiségű nitrogénvegyületek keletkeznek s 1 kl. szénnel kereken 100 g kötött nitrogén nyerhető. Ha ezen reakció az atmoszférikus nyomásnál nagyobb nyomás alatt történik, akkor az elégés a nyomás nagysága szerint megfelelőén gyorsabb lesz s ennek megfelelőieg a hőmérsék is emelkedni fog ugy, hogy ezáltal nagyobb mennyiségű kötött nitrogén képződése érhető el. Ajánlatos ezen eljárást tényleg az atmoszférikusnál nagyobb, pl. 1, 2, 3, 4, 5 stb. atm. nyomásnál keresztül vinni. Kitűnt, hogy pl. a kemence belsejében előállított 2000° C-nál kereken 1 térfogat % nitrogén-oxigén és kereken egy negyed térfogat % NH3 keletkeznek, melyek C02. N és szabad oxigén keverékével együtt a kemencét fehér köd alakjában hagyják el s ezen keverékben rövid idő múlva minden további nélkül ammoniumnitrit, HN02, ill HN03 vegyületeknek a fönnt jelzett arányában kimutathatók. Az eljárás keresztülvitelénél arra kell ügyelni, hogy a levegő/a víz és az égési anyag a helyes keverék arányban álljanak egymáshoz, hogy ezáltal a legnagyobb oxydtermelés legyen elérhető. Hogy a nitrogén-oxigén és nitrogén-fiyd'rogén .vegyületekben még nagyobb termelést érjünk el, e célból a vízhez, vagy az égési anyaghoz, vagy az égési levegőhöz megfelelő mennyiségű úgynevezett nitrogént rejtő anyagot adhatunk hozzá. Ezen nitrogént rejtők lehetnek anyagok, vagy azoknak keverékei, amely anyagok vagy keverékek megfelelő hőmérsék mellett nitro -génnel már aránylag alacsony hőmérséknél is kémiai egyensúlyba jönnek. Ezen anyagokhoz tartoznak" első sorban agyagföld vagy artnak vegyületei, nitrogén- oxigén stb. Ha pl. a fönti eljárás keresztülvitelénél a vízben többé vagy kevésbbé oldható agyagföldet vagy annak vegyületeit a vízhez keverjük s azután ezen vizet a fönnt leírt eljárással szétbontjuk, akkor egyidejűleg a megfelelő mennyiségű agyagföld túlhevíttetik és a már jelenlévő túlhevített nitrogénnel könnyen egyensúlyi helyzetbe jut, vagyis egymással kémiai reakcióba jutnak. A nitrogént rejtő anyagok hozzákeverésénél az eljárás a föntebb leírottól semmiben sem különbözik. Szabadalmi igények. 1. Eljárás nitrogén-hydrogén és nitrogénoxigén vegyületeknek nyerésére tüzelőanyagoknak elégetése által az atmoszférikusnál nagyobb nyomás mellett, azáltal jellemezve, hogy az égési gázokhoz, illetőleg az égési levegőhöz vizet vezetünk hozzá finoman porlasztott állapotban. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás egy kiviteli, alakja, azáltal jellemezve, hogy a vízhez, az égési anyaghoz, vagy az égési